Mivel az idén sajnos nincs teljesen rendben a csípőm környéke, (ez látszik is, hogy nem volt még az idén túra) ezért az idei kéktúrázás napján egy rövid és lapos szakaszt választottam, mégpedig a Baktakék-Encs szakaszt, ami hivatalosan 10,6 km, 160 m szintemelkedéssel.
Encsen hagytam az autót, és onnan busszal mentem át Baktakékre, ahonnan a csapat már indult is. Kb. 20-25 túrázó gyűlt össze. Baktakék egyébként egy igencsak takaros kis falu, a bevezető úton az út szélén minden ház előtt egyforma nagyméretű cserép van elhelyezve, benne piros muskátlival, ami így rendkívül jól mutat.
A faluból kiindulva egyből egy kis emelkedővel kezdtünk, majd a szántóföldeken át folytattuk.
Nyáron ez a szakasz kemény lehet az árnyék hiánya miatt, de mi most szerencsére csodaszép őszi időt fogtunk ki. Kis szakaszon a műúton mentünk, majd letértünk az erdőbe.
Fancsalba beérve pecsételtünk, itt egy ház előtti kerítésen van elhelyezve a kéktúrás pecsét. Az udvarban egy nagyon aranyos kis kölyökkutya jött oda a kapuhoz, barátkozni az emberekkel, és mellé egy kis simogatást begyűjteni.
Fancsalban tartottunk egy kis pihenőt a sportpályán, itt elkészült a csapatfotó is, ami majd a kéktúrás emléklapon fog szerepelni. Ezt később tudják a regisztrált csapattagok letölteni. És persze az idén is kapott minden résztvevő egy emlék-ajándékot.
Az encsi önkormányzat szintén szervezett egy túrát a kéktúra napja alkalmából, ők az Encs-Fancsal-Encs útvonalon, és a terv szerint itt Fancsalon egyesült a két csapat, tehát őket is vártuk a pihenőnk alatt. Nemsokára megérkeztek, szép számmal. Ezután az egyesült csapat indult tovább, Abaújdevecser irányába. Lankás domboldalon haladtunk, innen már gyönyörűen lehetett látni a Zempléni hegyeket, és a Regéci várat is.
Útközben érdekes információt halhattunk Encsről és környékéről.
Megérkezve Abaújdevecserre, bevártuk a csapat végét, legalábbis a végének egy részét :-)
Innen továbbindultunk a Csoma-kúriába, ahol megnéztük a kiállítást, és ahol az encsi önkormányzatnak köszönhetően kitűnő vendéglátásban volt részünk. Volt terülj asztalkám: zsíroskenyér, házi szörpök, tea, finom házi sütemények, és még vendégváró pálinka is. Igazán jól esett a gyaloglás után. A kiállítás, és az idegenvezetés is érdekes és informatív volt, nagyon tetszett, érdemes megnézni.
Itt már kissé megfogyatkozott a társaság, többen hamarabb elindultak, buszhoz-vonathoz igyekezve, vagy csak egyszerűen leszakadtak, önálóan elindultak. Kevesen maradtunk a végére, együtt folytattuk a túrát Encs felé.
Összességében egy remek nap volt, gyönyörű időjárással, és egy remek csapattal. Nem volt nehéz túra, és egy vidám, nyitott társaság jött össze, a gyerekektől a nyugdíjasig, tényleg minden korosztály képviselte magát.
Bár eredetileg (jó csípővel) nem ez volt tervben, de örülök, hogy így alakult, és végül ezt a túrát választottam.
Megj: Encs nagyon jó választás a szakaszolás szempontjából. Jó a parkolás helyzet, legalábbis szombaton az volt, rengeteg az üres parkolóhely, sok helyre le lehet rakni az autót, akár a vasútállomásnál, akár a város szélén, és ráadásul ingyenesen. A város rendezett, van bevásárlási lehetőség, hétvégén is. A buszközlekedés is kiváló. A vonat késik, de legalább az is van :-)
