2013. május 6., hétfő

EU-s csatlakozási negatív sztorim

Európai uniós csatlakozásunk évfordulója alkalmából eszembe jutott egy régebbi történet, amely 2004. május 1-én történt. 

Még tavaly jelentkeztem egy unió által támogatott nyelvtanfolyamra is, de amilyen nyögvenyelősen indul, az is megérdemelne egy külön posztot, de most csak dióhéjban utalok rá.

A regisztrációm után 6 hónappal kaptam egy e-mailt, hogy akkor most indulna a nyelvtanfolyam, és ha az időpont megfelel nekem, akkor jelentkezhetek rá. Jelentkeztem is, erre másnap felhívtak, hogy sajnos, már betelt, és nagyon sajnálják, de majd legközelebb.... Én meg dühös vagyok, hogy ha nincs elég hely, akkor miért küldtek e-mailt, vagy ha több levelet küldtek, akkor mi alapján választották ki a résztvevőket, és különben is, mi kell ahhoz, hogy az ember bekerüljön egy ilyen tanfolyamra.

És ekkor eszembe jutott a csatlakozási történet, egy másik nyelviskolával kapcsolatban.

Mivel az uniós csatlakozás alkalmából, aznap éjszaka buli volt a mi városunkban is, ehhez kapcsolódva a fentebb említett -egyébként eléggé felkapott- nyelviskola  meghirdetett 1-1 éjszakai ingyenes nyelvvel-ismerkedős nyelvórát, angol, német és olasz nyelvből. Ezekre előzetesen jelentkezni kellett. Fel is hívtam őket, jelentkeztem, be is írta,, megadták az időpontot, mikor lehet majd menni. Eddig minden rendben jó bulinak tűnt, örültem, hogy volt hely.

Egészen addig, amíg a várva-várt nyelvóra előtt 2 nappal meg nem szólalt a telefonom. A nyelviskolából hívtak, hogy nagyon sajnálják, de nincs hely a nyelvórákon, amelyekre jelentkeztem. Nem nagyon értettem a helyzetet, szóvá is tettem, hogy mégis, hogy működik ez, hogy időben regisztráltam, be is írtak, tehát volt hely, most meg egyszerre hogyhogy nincs? A hívó fél próbált egy kicsit félrebeszélni, hogy -de értsem meg, hogy nincs annyi hely- én meg mondtam, hogy nem értem, ha már egyszer volt, és magyarázza meg az okát, míg végül kibukott, hogy azért nincs hely, mert a saját tanulóik, akik most oda járnak fizetős tanfolyamra - ők is részt akarnak venni az ingyenes órán, és akkor már túl sokan leszünk, így az idegeneket lemondják.
Nem tetszett ez a hozzáállás a nyelviskola részéről, ennek hangot is adtam, miszerint mondják le azoknak, akik későn jelentkeztek, akár idegen, akár nem, de ez így nem tisztességes. Erre meg azt a választ kaptam, hogy hát a saját tanulóik a fontosabbak, és nekik nem mondják le.
Én meg azt mondtam, hogy én jelentkeztem, tehát megyek, legfeljebb megállok az ajtóban, mert engem érdekel a dolog. De hát azt nem lehet, és miért nem értem meg, hogy nem mehetek mert nincs hely.

Végül azt találtam ki, hogy tudja, mit? Engem a nyelviskolától nem is keresett senki, és mivel fel vagyok írva, kaptam időpontot, én a megbeszélt időben ott leszek. A hölgyike a vonal végén még "hápogott" egy sort, hogy de azt nem lehet, meg nincs hely, de én már úntam a vitát, és letettem.

Felhúzott, na. Rendesen.
Azt sem értettem, hogy mivel ez nekik valahol reklám, így éppen hogy az idegeneket kellene megfogniuk, nem azt, aki már úgyis befizette a tanfolyam árát, és oda jár.
Meg azt sem értettem, hogy ha valaki már tanulja a nyelvet, akkor mi az érdekes abban, hogy beül a teljesen tudatlanok közé a nyelvvel ismerkedni, és néhány alapfogalmat megtanulni.

 Éjszaka az előzőleg  megadott időpontban odamentem. Arra számítottam, hogy hű,micsoda tömeg lesz, és tényleg nem jut majd ülőhely, állhatok az ajtóban. Erre alig lézengtek néhányan. a 12 helyből 5 üresen maradt.
A következő óráról még elment néhány ember. A végére maradtunk összesen 5-en.
A nyelvóra egyébként jó volt, tetszett. Jó volt a tanár is. Ott tudatosult bennem, hogy az angol mégsem olyan kimondhatatlan nyelv, mint amilyennek elsőre tűnt. Nagyon sajnáltam volna, ha a telefonhívást komolyan veszem, és emiatt lemaradtam volna az egészről.

Mindenesetre az tudatosult bennem, hogy ha engem ebben a nyelviskolában nem látnak szívesen, akkor én nem is jövök ide, semmilyen nyelvtanfolyamra.

Nem is mentem, azóta sem.

Pedig elveimet feladva, oda is regisztráltam az említett TÁMOP tanfolyamra. De nem csalódtam bennük. Vissza sem jeleztek. Biztos vagyok benne, hogy a saját, fizetős tanulóikat regisztrálták a támogatás erejéig.

Szerencsére, van másik nyelviskola is, nem is egy, megfelelő tájékoztatással, ahol szívesen fogadják az idegen tanulókat is.

Mert a történet elejéhez hozzátartozik, hogy éppen hívni akartam egy másik nyelviskolát, ahol szintén indítanának a tanfolyamot, hogy érdeklődjek, beférek-e, amikor megcsörrent a telefon, és szóltak, hogy valaki visszalépett, úgyhogy mégiscsak mehetek. Hurrá.
Na, oda fogok menni, május 25-től.