2010. szeptember 24., péntek

Negyedik edzés

Mármint a Bencének, a vízilabda... tegnap...
Edzés után kicsit kiakad: -Mindig csak úszás, és úszás. Már olyan unalmas! Én vízilabdázni jelentkeztem, nem úszni! Mikor fognak már berakni a csapatba? Én már tudok úszni!
---
Az biztos, hogy nem a negyedik edzés után :-)) Pedig megbeszéltük, hogy a vízilabda alapja a jó úszás. Meg hogy a nagyfiúk, akik csapatban játszanak, ők is sokat úsznak.
Meg egyébként rengeteget játszanak. Labdával is. De úszni meg kell tanulni. Rendesen, jó technikával.
Meg hogy az úszni tudás azt jelenti, hogy az 50 méteres medencét átússza. (erre ijedten visszakérdez: -Egy levegővel?)
---
Érdekes, ma már semmi gond nem volt az úszással. Szívesen ment, jókedvűen jött ki. Lehet, hogy ez csak olyan csütörtöki fáradtság volt???

2010. szeptember 22., szerda

Izomláz

Ma reggeli párbeszéd:
Bence: -Tegnap nagyon sportos napom volt! Tesiórán lefutottuk a 12 percest, délután foci, este pedig úszás.
Én: -Ez tényleg elég sok egy napra. Nincs izomlázad?
Bence: -De van! Főleg a fejemben!
(Ja, és ezt teljesen komolyan mondta!)
:-))

2010. szeptember 17., péntek

Vízilabda

Voltunk ma vízilabda edzésen.
Ez azt jelenti, hogy egy elfoglaltsággal több. Hetente 3X :-))
Bencének tetszett az edzés, nem is kérdés, hogy járni szeretne. Ráadásul találkozott egy osztálytársával, aki szintén a héten kezdett járni. (állítólag nem beszéltek össze)
Ez jó, mert legalább van egy ismerős. Nem volt sok gyerek, és voltak nála kisebbek is. És: (-Képzeld el, Anya, még van egy lány is!!!)
Persze, először úszni kell rendesen megtanulnia. Addig labdát se nagyon kap.
Ha megkérdezik, hogy tud-e úszni, az én fiam magabiztosan (teljes természetességgel) feleli, hogy persze, hogy tud. /csak önbizalom legyen!/
A valóság pedig az, hogy persze, fennmarad a vízen, meg persze, tudja a karcsapásokat, és talán egy-két levegővétel is megy, de a lábtempó az kissé összevissza, és a medencét sem tudná átúszni, még keresztbe sem.
Az edzője úgy nyilatkozott, hogy van még mit csiszolni rajta, de ki fog majd alakulni.
Remélem, így lesz. Lényeg, hogy járhat. És most boldog.
A többit meg majd meglátjuk...

2010. szeptember 14., kedd

3-ik osztály

Túl vagyunk az első szülőin, megismertük a tanár néniket, meg egy kicsit a szülőket is. Most újra ismerkedni kell, gyerekeknek is, szülőknek is, kitalálni, hogy ki kinek a fia-lánya, mert volt ez az osztálybontás, amivel én nem nagyon rajongtam, de hát ez van, ezt kell szeretni. A fiam ugye a számtech. tagozatra, egyszerűbb nevén a matekos osztályba került. Összesen 25-en vannak, ami nagyon jó kis osztálylétszám.
Remélhetőleg jó közösség fog kialakulni, az első szülőin jónak tűnt a szülők hozzáállása. Az osztálypénzt sem vitték túlzásba, (nagyon helyesen) ugyanannyi maradt, mint tavaly volt. Ebből sok mindenre futotta, nagy része a gyerekekre volt költve, és év végén még maradt is egy közös fagyizásra, és részben szalonnasütésre. Remélhetőleg az idén sem lesz másképp.
A tanár nénik kedvesek, de azért látszik, hogy ez már nem 1-2-ik osztály. Ott még azért játékosabb volt minden, a tanár nénik jobban pátyolgatták őket. Most a 3-ik már keményebb lesz, a tanulás terén is, meg egyébként is, kezdik szokatni őket az önállósodásra, vagyis kezdenek felkészülni a felsős osztályokra.
Nagyobb a követelmény - főleg matekból. (ők pl. fogják tanulni azt, amit a másik osztályban csak 4-ikben, és a könyvük is hasonló nyelvezetű, mint az ötödikeseké) Gyorsabban kell gondolkodni, többet kell fejben számolni, és lesz matek szakkör. (na, ez az, ami a fiamat nem igazán hozta lázba :-)) a természetvédelmi szakkör annál inkább :-))
Számítástechnika - az ugye nyilván lesz, órarend szerint, a felsősök számtech termében, már volt órájuk, ismerkedtek a géppel, a szabályokkal, és ki lett jelölve mindenkinek a helye.
Ezen kívül: Népitánc -órarendben, egy tesióra helyett, ennek nagyon örül.
Sakk óra: ez is órarendben lesz, nem kötelező jelleggel, 18-an mennek, a többieknek addig szabad foglalkozás lesz. Persze, az én fiam az elsők között volt, aki jelentkezett, elsős kora óta várja, hogy sakkozni járhasson. (ebben a suliban minden teremben van több sakk, és már az elsősök is olyan ügyesen játszanak, akit érdekel)
Foci: ez nem órarendes:-)), játékidőben lehet járni, természetesen az én fiamnak ott a helye, ez nem is kérdés.
Német óra: ez is különóra, szabadidőben, fizetős (de nem vészes) és a gyermekem mindenképp folytatni akarja a német tanulást. Egyébként tényleg nagy élmény volt neki, amikor a nyaralás alatt az idegenvezető (nem a miénk) németül beszélt, "elkapott" szavakat, hogy ezt is értette, meg azt is...)
Télen korcsolyázni fognak járni, természetesen ez sem kötelező, de biztos, hogy az én fiam nem fog kimaradni belőle. /korcsolyát kell venni :-(, vagy bérelhető, a belépő ingyenes lesz /
És akkor még zenére is járni szeretne, konkrétan gitározni tanulni, meg vízilabdázni is....
A zenét "eltoltuk" hogy majd jövőre, a vízilabdát nem tudom... attól függ, hányszor lenne egy héten, meg mennyiért...meg kellene nézni egy edzést, szerintem arról sem lenne lekésve.
És már eljutottam odáig, hogy örülök, hogy nem érdekli a grafika, az angol, a moderntánc, a hittan (ez utóbbi érdekelné, csak az idén nem jöttek, hogy lehet járni)
Ennyi különóra éppen elég egy gyereknek.
Valamikor tanulni is kell.

2010. szeptember 13., hétfő

A nyaralásról

Tudom, adós vagyok még az élménybeszámolóval, de most valahogy annyira nehezen jön össze... Nem tudom miért, de még az előhívandó képeket sem voltam képes kiválogatni. Komoly erőfeszítés kellett ahhoz is, hogy összeállítsam a picasa albumot, amit az ismerőseim nézhetnek meg, ha akarják.
Összesen kb. 500 kép készült, ebből 110 ment a picasára, és 200-at kellene összeszedni a fényképalbumba. Éppen van egy mentségem: meg akarom várni, míg a MM ismét akcióz, és 10 Ft-ért hív elő egy képet :-)), de igazából nem tudom, miért vagyok ilyen lusta...
Pedig engem annyira feltöltött ez a nyaralás, és annyira jó volt, és egyáltalán nem bántam meg, hogy elmentünk, és emiatt csúszik a fürdőszoba-projekt.
Nagyon szép helyeken jártunk, az idő tökéletes volt, a tenger csodálatos. Nagyon jól esik visszagondolni rá, és újra nézni a fotókat. Télen is ezeket fogom majd elővenni, ha egy kis napsütésre és feltöltődésre vágyom a borongós időben.
Írok majd részletesebben. Ígérem!
Becsszó!

2010. szeptember 12., vasárnap

Tolltartó újra

Talán emlékszik még valaki arra, amikor tolltartót keresgéltem. És elég nehezen találtam. De azért sikerült.
Nos, hát az a helyzet, hogy ez a tolltartó még mindig tökéletes állapotban van, és a 3.-ik osztályt is ezzel kezdte a fiam. Sőt, úgy gondolom, még 4-ikben is ez lesz. Tehát, megérte járkálni utána. Ha az árát elosztom, akkor pedig mindenképpen kifizetődőbb, mintha minden évben új tolltartót kellene vennem, mert az olcsóbb nem bírja a strapát, töredezik, szakad.
Ezt meg -jó, kicsit meg kellett mosni, vagy inkább törölgetni vizes ronggyal, - de egyébként semmi baja.
Vettem bele új színes ceruzákat, mert sokat rajzolnak, és ez meg is látszik a ceruzákon. Az írószerben lehet kapni színenként külön is, és ezek nagyon jó minőségű cerkák. Nem is kellett minden színből, mert pl. a rózsaszín majdnem érintetlen volt tavaly óta. (fiúgyerek!)
Legalább ennyivel kevesebb kiadásom volt év elején. Ja, és táskát sem vettem, meg tornazsákot sem. Csak a fogyóeszközöket.
Meg tornacipőt.... mert azt kinőtte :-))

2010. szeptember 6., hétfő

Velencei mozaik

Ezeket a mozaikokat Velencében kaptam lencsevégre. Ott sok-sok ilyen található a járda kövei közé beágyazva. A legtöbb csak valami sima szöveg,. Ezek pedig szép, színesek.
Nekem tetszett!
velencei mozaik
velencei mozaik 2