2014. június 29., vasárnap

Kovászos uborka

Imádjuk a kovászos ubit, ezért nem múlhat el nyár anélkül. Mert ugyebár ezt a finom savanyúságot csak nyáron lehet elkészíteni.
Kell hozzá a meleg, a napsütés.

Ezen kívül kell még hozzá:

Egy 5 literes befőttes üveg. Valamint:

2,5-3 kg uborka (szép zöld, friss)
1 csokor kapor
3-5 gerezd fokhagyma
langyos víz (kb. 2,5-3 liter)
literenként 1 evőkanál só, a vízben elkeverve (hagyományos asztali só kell hozzá, nem jódozott!)
kenyér

Az uborkákat jó alaposan megmossuk, a két végét levágjuk, és mindkét oldaláról bevágjuk, úgy, a végétől kb. 1 cm-re megállítjuk a kést, hogy az uborka ne essen szét. Természetesen a két oldalon a bevágás egymáshoz képest 90 fokkal el van forgatva.

Az üveg aljára tesszük a kaprot és a fokhagyma gerezdeket. Majd szépen, sorban, egymás mellé állítva az uborkákat.
A tetejére megy a kenyér, majd ráöntjük az elkészített langyos, sós vizet.

A tetejét egy kistányérral letakarjuk, majd egy nagyobb tálcára állítva kitesszük (az erkélyre, teraszra, kertbe) egy jó meleg, napsütéses helyre.
A tálcára azért van szükség, mert érlelés alatt ki szokott futni a lé, és ezt egyszerűbb a tálcán felfogni.

A hőmérséklettől függően, 2-3 nap alatt elkészül a kovászos uborkánk.

Az enyém ma ilyen:

2014. június 22., vasárnap

Fürdőruha körkép 2014

Évekig, ha új fürdőruha kellett, első utam a Triumph márkaboltba vezetett. Itt mindig találtam magamnak megfelelő fürdőruhát. Ha nem Triumph-ot, akkor Sloggi-t.
De tavalyelőtt nem találtam semmit. Tavaly sem. Az idén sem. Valahogy elmentek olyan irányban, fazonban és mintában is, ami egyáltalán nem az én stílusom, ráadásul az áruk is jóval magasabb lett. Nem tetszett. Mindig bíztam benne, hogy talán jövőre szebbek, meg jobbak lesznek, de nem lettek.

Az idén végre megfogalmaztam magamnak, hogy nincs mire várni, a Triumph-ot mint fürdőruha lelőhelyet, el lehet felejteni....

Elkezdtem keresgélni. Rábukkantam a Bahama fürdőruhákra. Végignéztem a kínálatot, és itt már találtam volna nekem tetsző darabot. Kinyomtattam, majd elmentem a Bahama-forgalmazó üzletbe. (1 hely a városban)
Mutattam a képeket, hogy valami ilyesmit szeretnék, (én balga, azt hittem, hogy ha forgalmazó, akkor választék is lesz, de tévedtem) Összesen 1 db volt, még fazonban jó is lett volna, de színben... valami förtelmes rózsaszín, rózsamintás -már bocs azoktól, akiknek ez tetszik, biztosan van ilyen nő, de nekem nem ez a stílusom. Úgy gondoltam, hogy a kinyomtatott képekből látszik, hogy kb. milyenek tetszenek, és ez a virágoskert stílus nem volt benne. Mondtam, hogy köszönöm, de ezt nem kérem, mert nem az én színem. Erre kaptam egy olyan megjegyzést a kedves eladó hölgytől, miszerint ez mennyire gyönyörű, és a hangsúly olyan volt, hogy komolyan azt hittem, talán bennem van a hiba, hogy nem tetszenek az ilyen abszolút nőies fürdőruhák.

De a Bahamáról még nem mondtam le, úgy terveztem, hogy elmegyek Budapestre, a márkaboltjukba, ott talán lesz másféle is a rózsáson kívül, és talán méretválaszték is.

Aztán végül úgy alakult, hogy betévedtem a Balaton partján egy valódi fürdőruhaboltba. Igen, itt valóban volt választék, színben is, méretben is, a fazonokról nem is beszélve... Ráadásul az eladó hölgy vérbeli eladó volt, ismerte az árukészletet, hamar átlátta, milyen típusokat szeretnék, és milyeneket egyáltalán nem. Ezeket nem is erőltette (na, de próbálja fel, de fel kell próbálni, -miközben én ránézésre látom, hogy kicsi, nem tart, nem nekem való-, de azért próbálja csak fel) Szóval, keresett, ajánlott, én meg próbáltam.

És vásároltam végre! Nem is egyet! Most végre el vagyok látva fürdőruhával.

Ja, hogy melyik márka lett a nyerő? Számomra a Capella gyártja a megfelelő fürdőruhát. Bőséges a választékuk, tetszenek a színek, a fazonok, jó a minőségük, és az áruk sincs elszállva. Egyféle alsó mérethez többféle kosármérettel is gyártanak felsőrészt, így tényleg a legtöbb alkatra lehet választani a kínálatukból.

Most egy darabig nem lesz fürdőruha gondom, de ha mégis kell, akkor a Capellát fogom keresni elsősorban. Remélem, megmarad ez az egyszerű-nőies stílusuk, és fürdőruhákhoz illő mintás anyaguk.



Az egyik választásom a Capella főoldalán mutatott modellek közül a 2060-as, és rajtam is MAJDNEM olyan jól áll, mint ezen a fényképen szereplő modell csajszin :-))

2014. június 1., vasárnap

Zabpelyhes keksz sütése - tapasztalatok és összehasonlítás (+kiegészítés 08.02-án)

Szeretem a zabpelyhes kekszet, csak sajnos, a bolti árát nem az én fizetésemhez szabták. (van egyáltalán olyan dolog, amit a fizetésemhez szabtak? A fiam azóta is felemlegeti, és röhög rajta, hogy mondtam, hogy nekem "menstruációs fizetésem" van, havonta egyszer jön, és 3-5 napig tart...na, mindegy)

Belebotlottam egy zabpelyhes keksz receptbe, a nlcafen (vagyis a facebook oldalukon)
Ebbe:
Hozzávalók 20-25 db-hoz:
•    12 dkg zabpehely
•    8 dkg liszt
•    6 dkg kókuszreszelék
•    8 dkg aszalt meggy
•    6 dkg cukor
•    1 ek. méz
•    2 ek. tej
•    10 dkg puha vaj
•    1 mk. sütőpor
A puha vajat kikeverjük a tejjel, a mézzel és a cukorral, majd hozzáadjuk a zabpelyhet, a lisztet, a sütőport és a kókuszreszeléket. Összekeverjük, majd beleszórjuk az aszalt meggyet és elkeverjük. A masszából diónyi gombócokat formázunk, tenyérrel ellapítjuk és sütőpapírral bélelt tepsire helyezzük őket. 180 fokos sütőben kb. 12-15 perc alatt világosbarnára sütjük.
forrásNlcafe

Mivel azonban jobban szeretem az egyes emberek által valóban megsütött, és kipróbált recepteket, keresgéltem még egy kicsit a neten. 
És ráakadtam erre:

hozzávalók / 6 adag

  • 125 g vaj (puha)
  • 125 g cukor
  • 1 db tojás
  • 1 teáskanál vanília aroma
  • 125 g zabpehely
  • 150 g liszt
  • 0.5 tk sütőpor
  • 150 dkg étcsokoládé
  • elkészítés
  • A csokit fél centis darabkákra vágjuk.
  • A vajat a cukorral habosra keverjük.
  • A hozzávalókat összekeverjük, és teáskanálnyi halmokat rakunk egy sütőpapírral bélelt tepsibe. A halmokat lelapítjuk a tenyerünkkel.
  • Előmelegített sütőben megsütjük a kekszeket.
  • sütési hőfok: 180°C
  • sütési mód: hőlégkeveréses

forrás: NoSalty, Flóra receptje

Tehát volt két hasonló receptem, de az egyikben van tojás, a másikban pedig nincs. Nem tudtam, hogy a kekszhez igazán szükség van-e tojásra, így hát úgy döntöttem, megsütöm mind a kettőt. Apróbb változtatásokkal persze, mert hát nem is én lennék.... Előfordult már, hogy több receptből gyúrtam össze a saját változatomat.

A zabpehelyről még annyit, hogy életemben nem vettem, és a Lidl-ben ott álltam a polc előtt, és meglepődve néztem, hogy ebből két fajta is van, nagyszemű, és apró. Ott gondolkoztam, hogy melyiket válasszam, végül az apró szeműt vettem meg. 

Változtatások:

Az elsőnél egyenlő arányban tettem bele a lisztet, és a zabpelyhet, 10-10 dkg-ot. A vaj helyett margarint használtam (Rama) és nem olvasztottam meg, csak kis kockákra vágtam. Mivel aszalt meggyem nem volt, és venni sem fogok, nagy valószínűséggel, így helyette mazsolát tettem bele. Csak úgy szemre...

A másodiknál szintén margarint használtam, (Rama) és az étcsokit spóroltam le. Helyette 4 dkg étcsoki pasztillát daraboltam 4 felé (ez volt itthon, még a szaloncukor és bonbongyártásból) 

Tészta:

Az elsőnél elég nehezen állt össze a tészta, (lehet, hogy mégiscsak fontos a puha vaj?) végig az volt az érzésem, hogy kellene bele egy tojás, vagy több tej, de végül kézzel gyúrva mégiscsak sikerült összeállítani a tésztát. Dolgozni is nehezebb volt vele, kicsit esett szét a másikhoz képest, nem volt, ami igazán összetartsa, de azért egyben maradt. Ebből 25 db keksz lett belőle, 1,5 tepsi

A másodiknál is félre kellett tenni a kézimixert, és kézzel összedolgozni, de ez valamivel könnyebben összeállt. Golyókat készíteni, és lapítani is jobban lehetett, mint a másikat.
.Ebből kicsivel több lett, 30 db, 1,5 tepsi.

Sütés:

Ugyanazon a hőfokon volt a sütő, 180 C, és normál sütés, nem légkeveréses. Az első keksznek rövidebb idő elég, 10 percig sült, míg a másodiknak 14 perc kellett. 
Amikor kiszedtem a sütőből, mindkettő puha volt, az első viszonylag puhább maradt, a második viszont ahogy hűlt, úgy keményedett.
Bár szerintem lehet játszani a sütési idővel, attól függően, hogy puhább, vagy kekszesebb sütit szeretnénk, én ropogósat szerettem volna.

Végső tapasztalat:

Kérdeztem a családot, melyik a jobb, és egyöntetűen a másodikra szavaztak. Persze, az első is szépen fogyott.

Azt hiszem, az elsőnél kevesebb kókusz kell bele, mert nekem nagyon elnyomja a zabpelyhet, és talán a tésztája is könnyebben összeállna, kevesebb száraz anyagtól. A méz tökre felesleges bele, nem is érződik. Az az 1 kanál nem hiszem, hogy sokat változtatna. 

Első, vagyis NLcafe-s keksz, saját sütés (kókuszos/mazsolás)

A második így van jól, ahogy van. Jó kis kekszes, ropogós, érezni benne a zabpelyhet, (nekünk a csoki is elegendő, minden harapásra jut) és ez jobban hasonlít a bolti kekszhez. Eteti magát, és jóllakat. 
Azt hiszem, ezt fogom sütni. 

Második, vagyis NoSalty-s keksz, saját sütés (csokis)
Ha valaki inkább a puha kekszet szereti, akkor inkább az elsőt ajánlanám, kevesebb kókusszal, akár kókusz nélkül is meg lehet próbálni. Pl. csokival. 

Az ízesítéseken is lehet variálni, én szívesen kipróbálnám pl. aszalt áfonyával (Penny), vagy fahéjjal, dióval, almával.... meg nem is tudom, még mivel lenne finom.

Mindent összevetve, ízlik nekünk ez a zabpelyhes keksz.

Kiegészítés 2014.08.02-án

És ahogy az már lenni szokott, végre összeállt a saját, nekünk tökéletes zabpelyhes keksz receptje is. Ez egész könnyen összeáll, könnyű formázni, sütés után puha, de mégis ropogós, egyszóval nekünk finomabb, mint az előzőek. És dupla adag.

1 margarin (25 dkg, most Liga a Pennyből mert az volt akciós)
1 tojás
30 dkg liszt
25 dkg zabpehely (a kék csomagos, az Aldiból, mert a Lidl-es bebogarasodott. Még jó, hogy zárható dobozban tartottam, így nem tudtak kimászni, én pedig megúsztam egy szekrénytakarítást)
18 dkg cukor (lehet 20 dkg is nyugodtan, én nem szoktam túl édesen sütni)
1 csomag sütőpor
étcsoki pasztilla, apróra darabolva (csak úgy szemre, nem tudom, mennyi volt)

Miután jól összegyúrtam a tésztát, egy picit ragadt, ezért szórtam még rá egy kevéske lisztet. 
Utána a szokásos kis gombóckák, plusz a lapítás következett.

180 fokos sütőben, 12 percig sült. (a teteje hóka, az alja világosbarna, akkor jó).
Fényképet nem készítettem, mert ránézésre ugyanúgy néz ki, mint a fentiek.