Nagyon jó ez az oldal, rengeteg edzésterv található rajta. (letölthető, nyomtatható)
Hátránya, hogy mindez angol nyelven.
https://darebee.com/
kénytelen vagyok itt folytatni az írásokat, miután sajnálatos módon a simsi.freeblog.hu jelenleg nem fogad új bejegyzést. Hát, ez van...
2018. március 20., kedd
2018. március 18., vasárnap
A pofátlan
Az ilyen embert sajnos nem tudom szebben jellemezni.
Moziban voltam tegnap. Ez nem cinema, hanem egy olyan mozi, ahol bárhová ülhetsz, ahová csak szeretnél. Sosincs teltház. Most sem volt. A legutolsó sorban összesen 4 ember ült, valahol közép tájon. A mellettük lévő székre pedig letették a táskát, és a kabátot.
Nem, nem ez volt a pofátlanság. Ez engem nem zavart, különben is, volt bőven hely, miért ne rakhatná a székre a cuccait, ha úgy kényelmesebb.
Leültem mellé. Én is letettem a kabátomat a székre, a másik oldalra. Pont jó volt nekem így, mert annyira nem szeretem az idegen emberek közelségét. (megjegyzem, mellettem még volt legalább 6 hely üresen)
És akkor jött a nő, a pofátlan. Mert ő nem tudott az üres helyekből választani. Sem a sor belső üres helyeiből, sem az előttünk lévő sor üres helyeiből. Neki pont a mellettem lévő szék kellett. Szabályosan szólt, vagyis rákérdezett, hogy ez most foglalt, vagy ő odaülhet-e. Persze, én rendes vagyok, és elvettem a kabátot, hogy nem foglalt, tessék leülni. Mert nem tudom, én miért nem vagyok pofátlan, mondhattam volna, hogy foglalt... de őszinte vagyok, és az ölembe vettem a kabátomat.
Erre leült a nő mellém, felrakta a könyökét a könyöklőre, nekem már nem is volt ott helyem. ÉS LERAKTA A KABÁTJÁT A MELLETTE LÉVŐ ÜRES SZÉKRE.
Na, ez a pofátlanság teteje.
Ráadásul hülye szagú parfümje volt, és elővett egy borzasztó erős szagú cokorkát, zörgött, mozgott, én meg viseljem el....
Kedvem lett volna megkérdezni tőle, hogy mi a francért mászott annyira rám, miért nem volt jó neki egy szék kihagyással ülni?
Egyáltalán miért van az, hogy egyes emberek annyira rámásznak a másik idegen emberre, amikor annyi üres hely van körülöttük? Miért az ember mellettit választják?
Moziban voltam tegnap. Ez nem cinema, hanem egy olyan mozi, ahol bárhová ülhetsz, ahová csak szeretnél. Sosincs teltház. Most sem volt. A legutolsó sorban összesen 4 ember ült, valahol közép tájon. A mellettük lévő székre pedig letették a táskát, és a kabátot.
Nem, nem ez volt a pofátlanság. Ez engem nem zavart, különben is, volt bőven hely, miért ne rakhatná a székre a cuccait, ha úgy kényelmesebb.
Leültem mellé. Én is letettem a kabátomat a székre, a másik oldalra. Pont jó volt nekem így, mert annyira nem szeretem az idegen emberek közelségét. (megjegyzem, mellettem még volt legalább 6 hely üresen)
És akkor jött a nő, a pofátlan. Mert ő nem tudott az üres helyekből választani. Sem a sor belső üres helyeiből, sem az előttünk lévő sor üres helyeiből. Neki pont a mellettem lévő szék kellett. Szabályosan szólt, vagyis rákérdezett, hogy ez most foglalt, vagy ő odaülhet-e. Persze, én rendes vagyok, és elvettem a kabátot, hogy nem foglalt, tessék leülni. Mert nem tudom, én miért nem vagyok pofátlan, mondhattam volna, hogy foglalt... de őszinte vagyok, és az ölembe vettem a kabátomat.
Erre leült a nő mellém, felrakta a könyökét a könyöklőre, nekem már nem is volt ott helyem. ÉS LERAKTA A KABÁTJÁT A MELLETTE LÉVŐ ÜRES SZÉKRE.
Na, ez a pofátlanság teteje.
Ráadásul hülye szagú parfümje volt, és elővett egy borzasztó erős szagú cokorkát, zörgött, mozgott, én meg viseljem el....
Kedvem lett volna megkérdezni tőle, hogy mi a francért mászott annyira rám, miért nem volt jó neki egy szék kihagyással ülni?
Egyáltalán miért van az, hogy egyes emberek annyira rámásznak a másik idegen emberre, amikor annyi üres hely van körülöttük? Miért az ember mellettit választják?
2018. március 8., csütörtök
Előttünk zárt a kassza a Lidl-ben... érdekes stílusban
Az történt ma, hogy beálltunk a pénztárnál az egyik sorba. Álltunk, álltunk (mögénk nem állt be senki, mert az előttünk állónak púposan volt a kosara, és ezért, vagy nem ezért - de másik sort választottak, Kivéve mi. Mi türelmesen vártunk. Már majdnem a szalagnál voltunk, de ugye előttünk a sok cuccot még pakolták - amikor megszólal a hang, hogy "az 1-es kassza bezárt, kérjük ne pakoljanak a szalagra"
Erre mondtam a páromnak, hogy mi még azért rápakolunk, mert itt állunk a sorban... én kis naív, úgy gondoltam, hogy a mi árunkat még lehúzza, és majd utánunk bezár. (Megjegyzem, nem volt sok cuccunk, úgy kábé 6-8 tétel)
De kiszól a pénztáros nő a kassza mögül, hogy aki még nem pakolt a szalagra, az álljon át egy másik sorba. Mondom neki: -de mi már itt állunk egy ideje, nem most jöttünk. -Akkor is, álljunk át máshova.
Hát jó. Átálltunk. Biztos éhes, vagy sürgősen cigiznie kell, vagy csak letelt a munkaideje, én megértem. De mérgelődtem, mert szerintem ennek egyáltalán nem így kell működnie. Aki már a sorban áll, annak igenis, le kell húzni az áruját. Max, meg lehet kérni, hogy szóljon, ha mögé állna valaki. Vagy az új beállóknak szólni, hogy bocs, de zárva a kassza. De az én időmmel ő ne játszadozzon, mert ehhez nincs joga.
Ha szemét lennék, akkor simán rápakoltam volna a szalagra, és figyelmen kívül hagyom, amit mond.
De nem vagyok szemét.
Átálltunk egy másik, kicsivel hosszabb sorba, és az járt a fejemben, hogy mi van akkor, ha ez a nő is gondol egyet, és bezárja a kasszát, és akkor állhatunk megint egy másik sorba, aztán másikba, aztán másikba.... mert mindig mindegyik bezár előttünk... és akkor sose megyünk haza :-)
Zártak már le kasszát máskor is, mikor sorban álltam, Itt a Lidl-nél is, meg az Aldiban, Penny-ben, Sparban, de mindig, mindenhol lehúzták a sorban állók áruját. Ilyen még sosem volt, hogy szabályosan átküldenek, hogy kezdjem újból a sorban állást. Ja, és ráadásul utasít. Semmi bocsánat, vagy elnézést.... se kedvesség.
Hát, mit mondjak, nem voltam jókedvű a mai vásárlás után.
De aztán mentünk még a Spar-ba, ahol virágot osztogattak, és ez visszahozta a jókedvemet :-)
Erre mondtam a páromnak, hogy mi még azért rápakolunk, mert itt állunk a sorban... én kis naív, úgy gondoltam, hogy a mi árunkat még lehúzza, és majd utánunk bezár. (Megjegyzem, nem volt sok cuccunk, úgy kábé 6-8 tétel)
De kiszól a pénztáros nő a kassza mögül, hogy aki még nem pakolt a szalagra, az álljon át egy másik sorba. Mondom neki: -de mi már itt állunk egy ideje, nem most jöttünk. -Akkor is, álljunk át máshova.
Hát jó. Átálltunk. Biztos éhes, vagy sürgősen cigiznie kell, vagy csak letelt a munkaideje, én megértem. De mérgelődtem, mert szerintem ennek egyáltalán nem így kell működnie. Aki már a sorban áll, annak igenis, le kell húzni az áruját. Max, meg lehet kérni, hogy szóljon, ha mögé állna valaki. Vagy az új beállóknak szólni, hogy bocs, de zárva a kassza. De az én időmmel ő ne játszadozzon, mert ehhez nincs joga.
Ha szemét lennék, akkor simán rápakoltam volna a szalagra, és figyelmen kívül hagyom, amit mond.
De nem vagyok szemét.
Átálltunk egy másik, kicsivel hosszabb sorba, és az járt a fejemben, hogy mi van akkor, ha ez a nő is gondol egyet, és bezárja a kasszát, és akkor állhatunk megint egy másik sorba, aztán másikba, aztán másikba.... mert mindig mindegyik bezár előttünk... és akkor sose megyünk haza :-)
Zártak már le kasszát máskor is, mikor sorban álltam, Itt a Lidl-nél is, meg az Aldiban, Penny-ben, Sparban, de mindig, mindenhol lehúzták a sorban állók áruját. Ilyen még sosem volt, hogy szabályosan átküldenek, hogy kezdjem újból a sorban állást. Ja, és ráadásul utasít. Semmi bocsánat, vagy elnézést.... se kedvesség.
Hát, mit mondjak, nem voltam jókedvű a mai vásárlás után.
De aztán mentünk még a Spar-ba, ahol virágot osztogattak, és ez visszahozta a jókedvemet :-)
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)