2016. május 22., vasárnap

Alley Cat verseny

Családi csapattal indultunk életünk első Alley Cat versenyén.Ez egy városi tájékozódási verseny, ahol természetesen a gyorsaság is számít. 

 Indulás után a térképnél kissé nehezen állt össze az útvonal, első látásra eléggé össze-vissza voltak elhelyezve a bélyegzőállomások. Először a Cuttler Gymn-be mentünk, ahol kicsit várni kellett, mivel csak 11 óra után számítottak ránk. Itt volt feladat is, húzózkodás, vagy fekvőtámasz. 
Ezután a Shamrock Cafe következett, ahol gyorsan megkaptuk a pecsétet. A főiskola területén kissé keresni kellett a bélyegzőpontot, (itt volt egy kis kerülőnk) de végül csapattársak segítettek. Itt sem számítottak senkire 11 óra előtt, de a bélyegző ki volt téve, bélyegeztünk magunknak. 
Irány a Hímes u. sarok, itt Bence átszaladt az úton, gyorsan megvolt a pecsét. Innen a Rákóczi Pub volt a következő cél, majd a Park üzletház. Itt körbe mentünk, mert pont a ház  másik oldalán volt a pecsételőhely. Innen egyenesen a Szt. István úti csemegébe mentünk, ahol a pecsét mellé kaptunk egy kisüveg jó hideg ásványvizet is. Ez nagyon jól esett. 
Következő a Csúszós balkanyar a Laktanya téren, majd innen irány Borbánya. Itt is volt egy kis kerülőnk, ez csak útólag látszik.:-) Először a Kökény utcát kerestük meg, majd a Tünde utcai Vadászboltot. Itt szintén volt feladat: súlyokat kellett cipelni, és meglepetésünkre megkaptuk a 3 db titkos pontot, amit szintén érinteni kellett még. 
Na, irány vissza a Palermo (egyszer már elmentünk előtte...) de előbb útba ejtettük a belvárosi Mojito klubot egy pecsétért. A Palermotól ki a tornapályára, az Ózon panzió volt a cél. Majd innen a szokásos útvonalunkon hazafelé, azaz a Fazekas 12. szám elé az utolsó pecsétért. Majd vissza a kiindulópontra, és kész!. 

28 km lett a vége, 2 óra 11 perc alatt. Többször találkoztunk versenyzőkkel, ha kellett segítettek, ha kellett, mi is segítettünk másoknak. Mindent összevetve egy nagyon jó kis verseny volt. A családok között a 6. helyen végeztünk. Délután babgulyást kaptunk, a tombolán semmit sem nyertünk :-) és kissé lesültünk a napon :-)




2016. május 12., csütörtök

Halas kérdés

Nyílt a munkahelyem közelében egy halas büfé.
Kolléganő készül oda ebédet vásárolni, megkérem, hogy kérdezze már meg tőlük, hogy olyan kis aprócska haluk van-e nekik.
Kolléganő visszajön, azt mondja: -Azt üzente a büfés, hogy halat csak frissen süt.

Kösssz. Nem ezt kérdeztem.
 ....Inkább lemegyek én...

(mondjuk számomra egyértelmű, hogy nyilván nem süti le előre a halat, mert sehol nem szokták, de miért nem lehetett arra az egyszerű kérdésre választ kapnom, hogy van-e nála sprotni a hűtőben vagy a fagyasztóban, vagyis ha esetleg oda megyek, süt-e nekem frissen a kérdezett halfajtából????)

2016. május 2., hétfő

Májusfa - május 1-jén

Kinézek ma reggel az ablakon, és ezt látom:


És felmerült bennem a kérdés:
VAJON HONNAN VÁGTA KI EZT A SZÉP KIS FÁT AZ AZ IDIÓTA?

(amiről ráadásul a szemetet lefújta a szél...)

Hogy őszinte legyek, én nagyon utálom ezt a népszokást. Amikor iskolába jártam, még nem volt divatban. Csak tanultuk, hogy régen az ifjak állítottak májusfát a kiszemelt lánynak. Igen, régen.... és falun... (nem mindegy!)

Aztán jöttek a majom népművelők, hogy nosza, elevenítsük fel ezt a szép szokást...

Sikerült....

Azóta minden május elsején sajnálom az áldozatul esett szép kis fákat.

Mert ugye a mai ifjaknak egy szép ág nem elég. Fa kell.
De messze van az erdő. Nem baj, itt a park. A fát meg majd pótolják a közteresek. Mire kicsit megnő, újra lesz mit kivágni.

Most őszintén: megéri? Arra az egy napra, amíg nézegeti a  kiscsaj, (vagy csajok, mert egy tízemeletesben azért laknak egy kevesen, ki tudja reggel első pillantásra, hogy kinek szánták a sok közül)
Utána meg ott szárad a fa kitudja meddig?

Könyörgöm, nem lehetne újra elfelejteni ezt a gyönyörű népszokást?