Vásároltam magamnak egy szuper sportcipőt. Természetesen felpróbáltam a boltban, tetszett is, kényelmesnek találtam, így hát megvettem.
Otthon felvéve ért a meglepetés. Ugyanis, irritálta, nyomta a bokám előtti területet. Érdekes jelenség, először nem is igazán értettem. A boltban jó volt, itthon meg nem? Aztán rájöttem: amikor próbáltam, akkor még rajta volt a lopásgátló, és az kitartotta a problémát okozó részt, így nem vettem észre az üzletben. Voltam bajban, mert ez a cipő így számomra hordhatatlan sajnos. És annyira olcsó sem volt, pedig akciósan árulták.
Nyilván, az első gondolatom az volt, hogy visszaviszem az üzletbe. Igen ám, de ők nem hirdetik úgy, mint az Aldi, Lidl, OBI stb., hogy ha meggondolom magam, visszaadják a pénzt. Ott, abban az üzletben, ahol vettem, ott vagy kicserélik, vagy le kellene vásárolnom. Jó, jó, de mire? Most vásároltam be, igazából semmire nincs szükségem onnan, és azt sem tudom,hogy a későbbiekben lesz-e. Igazából nem olyan sűrűn vásárolok abban az üzletben, és annak sem örülnék, ha utalványban állna a pénzem.
Kicsit kutakodtam a honlapon, és rátaláltam egy viszonylag apró betűs szövegre, miszerint a törzsvásárlói kártya egyik előnye, hogy visszafizetik a pénzt, ha meggondolnám magam. Még azt is odaírták, hogy ez akciós termékekre is érvényes, kivéve, ha külön jelölik. Hoppá, nekem van kártyám!
Lecsekkoltam a honlapon az árut. Nem jelölték. Tehát, fogtam a cipőt, és visszavittem. Egy kedves, fiatal lány volt a pultnál, elmondom, miért jöttem, hogy sajnos, miért nem jó számomra a cipő, és visszahoznám. Ő visszakérdezett, hogy mit szeretnék? Mondom, a pénzt vissza. Mondja, nem biztos, hogy vissza tudja adni, esetleg utalványban. Mondom, jó, ha más lehetőség nincs, bár igazából nincs most szükségem semmire a választékból, és én azt olvastam a honlapon, hogy kártyásoknak van, úgyhogy ha lehetne, akkor a pénzt választanám. Erre ő: - jó, szól a felettesének.
Kijött hátulról a vezető, aki egy kissé, …hogy is mondjam…. idegállapotban volt. Csapkodott, és mondta a magáét. Hogy ő nem érti. Hogy milyen emberek vannak. Hogy ők elmondták hogy milyen lehetőségek vannak. (én nem emlékszem, hogy nekem ezt elmondták volna) Hogy miért gondolják ezt így, Hogy miért veszi meg stb. … végül is, úgy éreztem, hogy burkoltan lehülyézett, még akkor is, ha így nyíltan nem mondta ki, de ez érződött rajta. Ja, és hogy mi a fenének tartom a kezembe a törzsvásárlói kártyát, neki az nem kell. (Jó, akkor elrakom)
Én itt ezen a pontom megfogadtam, hogy csak azért is kedves és türelmes leszek, nem veszem fel a kesztyűt. A fene se fog vele itt veszekedni.
És bement.
Kérdezem a kedves lányt, hogy akkor most mi a helyzet, mert nem igazán értettem ezt a jelenetet. Azt mondta, nem foglalkozzak vele, rendben lesz. (gondolom, nem először viselkedik így a főnöke)
Kis idő múlva kijött ismét a vezető, és (még mindig kissé idegállapotban) annyit mondott, hogy csak visszautalni tudja a pénzt. Jó, hát ez nekem teljesen megfelel.
Megcsinálta a tranzakciót.
Én pedig csak azért is nagyon szépen elköszöntem, szép napot kívántam, remélem érezte a kontrasztot a kettőnk viselkedése között. Habár, addigra már ő is lehiggadt :-)
