2010. március 28., vasárnap

Disco

Holnap Nyuszi-disco lesz az iskolában. Gyermekem nem hagyná ki. Ma délután, a táska bepakolás közben figyelmeztetett minket:
-Holnap lesz a disco! Majd kölnizzetek be, mert ez bejön a lányoknak! A múltkor is bejött!
Természetesen, nem kölnizzük be a gyereket :-)) Csak befújjuk egy kicsit az apja egyik dezodorjával, és attól olyan jó nagyfiús illata lesz.
A múltkor Adidas volt, most Axe van.
Aztán ez vagy bejön a csajoknak .... - vagy nem...
Holnap kiderül.

2010. március 20., szombat

Régi ismerős

Általában, ha egy évek óta nem látott-hallott ismerős felhív telefonon, akkor biztosra veszem azt, hogy beáll valami ügynöknek.
Sajnos, ez van...
Azért ez egy nagy pofára esés szerintem. Először örülök, hogy de jó, hogy felhív, mert érdekli, mi van velem, aztán benyögi a biztosítási (vagy egyéb) ajánlatát, és jön a pofára esés, hogy jaaa, csak ezért hívott, egyébként egyáltalán nem érdekeli, hogy hogy vagyok, mi van velem, csak a pénze után hajt, és ezért jutottam eszébe.
Előfordult már jó néhányszor, mégsem tanulom meg, hogy régen látott/hallott ismerősnek csak akkor örülni, ha letette a telefont biztosítási (és egyéb) ajánlat nélkül.
Azért ez elég gáz.

2010. március 19., péntek

Csodák palotája

Volt itt a művházban a Csodák Palotája bemutatója. Már volt ilyen jó pár éve is, akkor még ovis volt a gyermek, és a város főterén volt felállítva a sátor, és néhány napig látogatható volt. Persze, ez nem télen volt.
Most sokkal kevesebbet kaptunk, mármint időben. csak 2 napig volt elérhető a rendezvény, ráadásul két hétköznap. Nyitva tartás 18.00-ig. Mi persze, odaértünk 17.00-re..... Belépőjegyet kellett venni, és a beengedő hölgy szólt, hogy ez a jegy csak 1 óra hosszat érvényes. Mondjuk, ráírva sehol sem volt az időkorlát..., de különben is, olyan felesleges volt erre felhívni a figyelmünket, ha akartunk, sem maradhattunk volna tovább.
Na, de lényeg, hogy elmentünk, és a gyermek nagyon élvezte a játékokat. Mindet, sorban. Hamar el is telt az idő, de azért sikerült mindegyiket kipróbálni.
Volt ott egy játék, amiről már hallottam, de eddig még nem volt szerencsém igaziban is látni. Ez pedig a Bolyongolyó. Nagyszerű építő játék, a lényege, hogy olyan pályát kell építeni, amelyen végiggurul a golyó, anélkül, hogy kirepülne a pályáról, vagy megállna közben. Gyermekem nem is tudom, hányszor kezdte újra, hányszor variált a pályán, míg végül sikerült neki egy használhatót építenie. Jó lenne itthonra is, na, nem mintha nem lennénk tele játékkal.... de ez olyan, ami elég sokáig lekötné a gyereket, szóval nekünk bejött. :-)
bolyongolyó Kép forrása: www.csaladinet.hu
Na, de hogy ne legyen minden olyan tökéletes, volt azért negatív dolog is. Például az, hogy az újság programajánlójában direkt beleírták, hogy ez a kiállítás, vagy nemistudommi, főleg 9-10 éves kortól javasolt. Ennek ellenére tele volt a terem apró gyerekekkel. Nem óvodás korúakkal, mert őket éppen már érdekelné is az egész, hanem alig totyogó, másfél-két éves apróságokkal. Nem tudom, miért gondolták a kedves szülők, hogy ez egy fasza kis játszóház lesz...vagy csak simán eltéveszették a házszámot? Ráadásul ezek a gyerekek el voltak engedve. Úgy értem, hogy össze vissza mászkáltak, nyomkodtak mindent, elvették a labdát, ami az egyik szemléltetőhöz tartozott, majd volt visítás, mert nem akarta visszaadni... a bolyongolyó apró alkatrészeit az egyik csöppség sorra vette a szájába, úgy kellett szólni másfelé bambuló anyjának, hogy vajon ez rendben van így?  Mondott egy -Jaj nem szabad!-ot, aztán bámészkodott tovább. A gyerek meg ette a műanyagot. Volt egy másik kis bölcsis is, akinek kerestem, de nem tudtam beazonosítani az anyját. (lehet, hogy csak úgy beengedte az ajtón...) Ez a kiskölyök nem zavartatta magát, mászott a nagyok mögé a székre, ahol azok játszottak, szedett le mindent az asztalról, meg nyomkodott minden gombot. Mint egy kisördög. (lehet, hogy tényleg csak úgy beküldték az ajtón...) Volt egy gombnyomogatós játék, ahol az volt a feladat, hogy ahol kigyulladt a lámpa, azt a gombot kellett gyorsan megnyomni. Számolta a hibákat, és a reakcióidőt is. /Jó kis torna volt egyébként. / Na, itt a kisgörcs is leállt gombokat nyomogatni, éppen, amikor Bence a játék közepén volt. Persze, rengeteg hibát jelzett... A következő játéknál szintén. Tetszettek a kisfickónak a gombok. Láttam, hogy Bencének viszont nem nagyon tetszett, de nem szólt, csak mérgelődött. Mivel mások is vártak már a játékra, én bizony eltereltem onnan a kiskölyköt, hogy Bence nyugodtan végig tudjon játszani egy menetet. Csakhogy a kissrác nem nagyon akart elterelődni onnan, és ennek hangot is adott. Visítósat. Na, gondoltam, mindjárt itt lesz az anyja, és jól kioszt, hogy mit molesztálom az ő kölykét, amikor az szórakozik. De semmi... egyik irányból sem. Na, ezen a ponton már biztos voltam benne, hogy ezt a gyereket csak úgy beterelték az ajtón...
Csak az a baj, hogy játszóházat tévesztettek...
(mondjuk, csak úgy mellékesen megjegyzem, hogy sose értettem, hogy lehet egy ekkora kiskölyköt csak úgy elengedni, hogy ne figyeljen rá senki, meg otthon kirakni az udvarra, hogy játszál gyerek, aztán meg csodálkoznak, hogy elcsavarog, meg beleesik a gödörbe)

2010. március 18., csütörtök

Mezítlábas park

Találtam egy klassz helyet, ahová feltétlenül el kell mennünk majd nyáron. Legalábbis remélem, hogy ez a park még megvan, és őszintén remélem, hogy nem amortizálódott le, mert feltétlenül szeretnénk végigsétálni rajta.
Természetesen mezítláb. :-))

Én nem is tudtam, hogy ilyen kis klassz helyeket találhatok ilyen kis falvakban.

2010. március 13., szombat

Fürdőszoba tervek

Ez a fürdőszoba tetszik. Nem tudom, honnan szedtem....A mosdója különösen jó Sajnos, még "élőben" nem sikerült összefutnunk.
fsz
Ez a zuhanypanel is tetszik, csak sajnos, elég drága. Nem tudom, mi kerülhet benne annyiban, de mindegy is, úgyse ilyet veszek. Csak tetszik.
welliswellis
Ez is tetszik, elég különleges, és valahogy közelebb is áll a pénztárcámhoz az ára. Csak éppen nagyon-nagyon kötött szín.
capricapri
Meg ez se rossz, így képen, de nem tudok ráakadni, hogy megnézzem, milyen a minősége valójában.
atollatoll
A zuhanypanel lesz az egyetlen luxus a fürdőszobában (majd...valamikor..) úgyhogy ehhez ragaszkodom :-))
Ráadásul még mindig a csempe színén gondolkodom. Ez a legnehezebb. Az egyik szép, a másik még szebb. Aztán meg rácsodálkozok egy olyanra, ami addig nem is tetszett igazán, de rájövök, hogy mégis.
Most ezek a favoritok: Zala-sevilla (sárga, narancs, bézs)sevilla
Zala-montanamontana
Zala-matrix (ezt még nem láttam élőben)matrix
Korall-Jázmin (ez szép, csak lehet, hogy mégis túl sárga)jazmin
Cersanit-Melodia (bézs-narancs de a bézs nekem inkább sárga)
melodiaez pont a dekorcsempe
Igazából tetszik a Zala-kendo is,kendo
csak éppen az óriás méretével hülyén mutatna az én picur fürdőszobámban.
/A csempés képek forrása: www.zalakeramia.hu, www.cersanit.com és www.korallfurdoszoba.hu/
Persze, ezek csak bemutató képek, más színekben, mint ahogy én szeretném. A csempecsaládokból a halovány, vaj, sárgás, bézs, vagy narancsos színeket néztem ki. Persze, a dizájn már elkészült a fejemben, mindenképpen függőleges lesz az elválasztás a két csempeszín között, és egy dekorcsíkkal is fel szeretném dobni. Aztán vagy beleviszek még egy harmadik - merész- színt, vagy dekort, az még a jövő titka. majd összeáll, amikorra össze kell állnia.
nem lennék jó lakberendező, az biztos.

2010. március 12., péntek

Sajtos tallér

Frissítve a 2013.03.12-es bejegyzés

Nemrég sütöttem sajtos tallért. Ez az a rágcsálnivaló, amiből az idegen sütésűt sosem szerettem igazán. Csak a miénket. Amit másnál kóstoltam, az általában olyan száraz volt, és jól megsütött, ráadásul a sajtot is mintha kispórolták volna belőle. A miénk meg olyan puhább, sajtosabb. Ha vittem oviba, iskolába, mindig hamar elfogyott. Itthon ugyanúgy. Süthetnék gyakrabban is ilyet, de egy kicsit kell vele vackolni. Volt, hogy befogtam a gyerkőcöket is, de kb. a felénél megunták a golyózást. Merthogy ott kicsike golyókat kell készíteni.
Ilyeneket:



Meg kell hozzá egy gép is, amivel kilapítjuk/sütjük.

Néha egy kicsit felragadnak, de az nem baj.


 És ilyen finom ropogtatnivaló lesz belőle:


képek frissítve 2016.03.13.
Frissített bejegyzés itt: http://simsi-irasai.blogspot.hu/2016/03/sajtos-taller-frissitve.html



2010. március 11., csütörtök

Karácsonyi ajándék

Nem...., nem vagyok időzavarban :-)) csak éppen ma megkaptam az egyik karácsonyi ajándékomat.
Na, hogy érthető legyen, kaptam vásárlási utalványt is, ajándékba. De mivel a karácsony utáni, és a januári időszak az olyan, hogy le vannak rabolva a polcok, nincs igazán jó választék, így kicsit pihentettem az utalványt. Na, meg amit kinéztem magamnak, vártam, hogy hátha akciós lesz. És lett! Ezen a héten. Így hát eljött az ideje, hogy megvegyem. Így lett nekem márciusban Karácsonyi ajándékom!
Amúgy egy melegszendvics sütő. a régi tönkrement, hiányzott nagyon. Ez az új kisebb is, mint a régi, meg könnyebb is, meg formásabb is, meg kevesebbet is fogyaszt, de ugyanannyi idő alatt süti meg a szendvicset, mint a régi.
Remélem, ez is bírni fogja legalább 20 évig :-))

2010. március 10., szerda

Szülői

Még mindig ugyanaz a szülői ért., és még mindig ugyanaz a (hp) anyuka. Tanár néni bejelentette, hogy beindul a foci az iskolában, és a fiúk jelentkezhetnek. Ennek persze, az volt az előzménye, hogy korábban, másodikban már lehetett focizni járni, de az idén valamiért csak harmadiktól indult. Néhány szülő (másik osztályból) jelezte ezt, és ezért, második félévtől beindult a foci a másodikosoknak is.
Ennek, szerintem normálisan, örülni lehet, hogy van egy lehetőség, vagy ha valakit nem érdekel, akkor el lehet siklani felette.
Mégis, mikor a tanár néni megkérdezte, hogy esetleg érdekel-e valakit, a (hp) anyuka rögtön belnyávogott, hogy: -Minek? Már olyan felesleges erre a kis időreee...
Erre felment az agyvizem, és esküszöm nem szokásom rászólni senkire, de ezt már nem lehetett szó nélkül hagyni, és visszakérdeztem: -Miért felesleges? És milyen kis idő???
-Jaj, hát néhány hónap és itt az év vége... úgyse tudnak már ennyi idő alatt semmit megtanulni...
-És? -kérdeztem- akkor mozog a gyerek. Az miért baj? Inkább meg kellene köszönni a lehetőséget, nem?
-Jaj, hát az én gyerekem mozog így is eleget... -Ez volt a válasz.
Csak éppen azt nem értem, ha ő nem akarja a gyerekét focira járatni, akkor nem kötelező. De miért kell leszólni az egészet, főleg, hogy más szülő is beleszólt, hogy mi igenis, örülünk neki, hogy járhatnak, még akkor is, ha csak kis időre, és akkor is, ha nem igazolja le őket év végén a Bundesliga. Kit érdekel, hogy megtanul-e focizni, vagy csak mozog, és jól érzi magát? Az én fiam olyan boldog volt, amikor megtudta, hogy járhat focira, és nem ő volt az egyetlen fiú az osztályban, aki így gondolta. Szerencsére.

2010. március 9., kedd

Versenyfeladat

Vannak ezek a levelezős versenyek, aki akar, jelentkezhet, ill. ha kifizeti a "nevezési díjat", akkor a gyermek időnként kap egy feladatlapot, amit megoldva vissza kell küldeni.
Az én fiam is jelentkezett, már tavaly is, és az idén is, környezetből. (szerintem ez nem is volt kérdés nálunk :-)) hogy magyar, matek és környezetismeret közül melyiket válassza) A feladatokat szépen, önállóan megoldja, amit nem tud, kérdez, aztán vagy megmondom, hogy hol tud utánanézni a megoldásnak, vagy beírjuk a "góglébe". Persze, annyira nem nehezek a feladatok, megbirkózik vele a gyerek.
A legutóbbi szülőin előadta magát az egyik (hp) anyuka, talán nem titok, de ezt a típust nagyon nem bírom, kifelé játssza az eszét, de belül üres, pénz nem számít, másra sincs gondja, csak a gyerekére, de a műköröm a fontosabb, na mindegy, szóval előadta magát, vagyis inkább nyávogott, miszerint: -Mégis, mi az értelme ezeknek a versenyfeladatoknak? Ő nem érti... a gyereket nem érdekli, hozzá se kezd, de így mi az értelme, ha a szülő oldja meg ezeket a feladatokat???
Hát, Tanár néni elnézően mosolygott, mert mégis, mit lehet erre reagálni, pedig mondhatta volna, hogy akkor mi a francnak kellett kérni, nem volt kötelező, vagy talán meg kellett volna kérdezni a gyereket, hogy fiam, akarod-e, és elmagyarázni neki, hogy ha igent mondasz, és kérjük a feladatokat, akkor azt meg is kell csinálni. Amennyit tudsz, annyit.
Végül is, nem vérre megy. Csak egy kis gyakorlás, érdekességek, egy kis plussz, amit talán a gyerek is szívesen vállal időnként. Legalábbis a Tanár néni szerint a többi gyerek szereti, és várja is a következő feladatlapot.
Talán nem tévedek, de ők saját maguk dönthettek arról, hogy mit vállalnak, és nem anyuci döntött helyettük. Mert nem mindegy. Nagyon nem!