2019. június 23., vasárnap

Egyszerű meggyes rétes (nem saját)

Ez a rétes ez tetszik nekem, mert egyszerű, bolti réteslapból készül, és csak a tölteléket kell hozzá elkészíteni:


Kép forrása: pszichowellness-konyha.blogspot.com

Hozzávalók: 2 csomag réteslap, 1 kg magozott meggy, 25 dkg cukor, 20 dkg búzadara, 1 kávéskanál őrölt fajéj, 1 késhegynyi őrölt szegfűszeg, 1 csipet só, 2 evőkanál olaj. Porcukor a tálaláshoz.
(A két csomag 12 tésztalapot tartalmazott és 4 rúd rétes készült belőle, mely elfér egy nagy tepsiben.)

Elkészítése: A meggyet kimagozzuk, hozzákeverjük a cukrot, a grízt és a fűszereket. A tepsit vékonyan kikenjük olajjal. Egy tiszta konyharuhát bevizezünk (csavarjuk ki, hogy ne csöpögjön), kiterítjük, s ráteszünk egy réteslapot, vékonyan megkenjük olajjal, majd rátesszük a következő lapot, ezt is olajozzuk, és a következőt is ráhelyezzük. (A harmadik lapot már nem kell olajozni, mert arra már a töltelék kerül. (Ha 8 lap van a csomagban, a
mit vettünk, nyugodtan tegyünk egy rúd réteshez 4 lapot, de a legtöbb csomagolásban 6 db lap van.)
Ha egymáson van a három (négy) réteslap, akkor a bekevert töltelék negyedét osszuk el rajta, úgy, hogy a széleken kb. 2 ujjnyi helyet hagyunk üresen. A konyharuha segítségével tekerjük rúddá a tésztát, a végét hajtsuk alá, s tegyük a tepsibe. Így készítsünk négy rúd tésztát. Kenjük meg őket olajjal, s kb. 200 fokos sütőben addig süssük, míg szép pirosra sültek a rétest.
Szeleteljük fel ferdén, tegyük tálra, szórjuk meg porcukorral, s még melegen tálaljuk.

2019. június 13., csütörtök

A szétszedhetetlen Moulinex konyhagép

Itt írtam az ezzel kapcsolatos első problémáról: Speciális csavar

Az a helyzet, hogy második nekifutásra végre sikerült ehhez való csavarhúzót, (vagyis bitfejet) szerezni (köszi Praktiker!), tehát az első problémán sikerült túllépnem.

Igen ám, de itt nem ért véget a történet. Sajnos, nincs róla fotó, így csak elmesélem.

Szóval, sikerült végre eltávolítanom a gép alját, ott viszont egy fémlemez borítás fogatódott. Annyit láttam, hogy a motor szépen meghajtja az ékszíjat, a másik vége, (amiről valószínüleg leesett) az nem hozzáférhető. Ékszíj nem laza, a látható fogaskerék rendben. Viszont innen nem tudtam tovább lépni.
2 csavar volt, azt kiszedtem, de a másik végén még mindig szorosan fogta valami.

A csavarokat belülről csavarozták, ehhez viszont el kellene távolítani a gép tetejét, de az nem sikerült.
Annyit értem csak el, hogy a látható csavarokat kiszedtem és ezzel hozzáfértem az elektronikához, de arra most nem volt szükségem.
Lefelé még mindig el volt zárva minden.

Több csavar nem volt. Amiről úgy gondolnám, hogy leszedhető, az nem mozdult. ketten is próbáltuk lehúzni, leszedni, de nem moccant. Kerestünk kipattintható részeket, de nem találtunk. Próbáltam csavarhózóval körbe feszegetni, de alatta sem volt kipattintható rész. Próbáltam kiütni a forgó részt, de az sem mozdult. Csak törni lehetett volna, de azt meg nem akartam. Forgattam, nézegettem, de sehol egy csavar, vagy egy műanyag, ami fogná, és ami előrébb vinne.

Tehát itt megállt a tudományom.

Nem tudom, miért csinálják ilyen szétszedhetetlenre ezeket a kisgépeket. Sose ment könnyen, de így még nem jártam, hogy félúton fel kellett adnom.

Amúgy ilyen gépről van szó. (ez nem az enyém, ez egy neten talált kép) És a jobb oldali rész nem forog.


Azt hiszem, gezdek beletörődni, hogy lesz egy új gépem :-)

2019. június 12., szerda

Elromlott a Moulinex konyhagépem

Hosszabb pihenő után, most hétvégén szedtem elő, habot verni. De nem vert. Illetve a motor ment rendesen, de a habverő nem akart forogni benne.
Pedig ha a motor megy, akkor nagy baja nem lehet. valószínűleg az ékszíj öregedett el, hogy nem forgatta a közepét.
Jó, már lassan ez is 25 éves gép, megteheti, hogy elöregszik.

Igen ám, de hiába akartam szétszedni, ilyen egyedi csavar állt az utamba:


Most honnan szedjek én ilyen egyedi csavarhúzót?

Szervizbe semmi kedvem vinni, és fizetni azért, amit én is meg tudnék csinálni. Vagy nem. De előbb akkor is megnézném, hogy megbirkózom-e vele. Ha pedig nem, akkor még mindig jöhet a szerviz.
(ahonnan lehet, elhajtanak, hogy ez régi gép, meg nem gyártják, meg nincs alkatrész... és fizetek egy rakás pénzt, mert hát azért ők sem dolgoznak ingyen)

Szereznem kell egy ilyen csavarhúzót.

Nem akarok új konyhagépet venni, szeretem ezt a régit!

2019. június 11., kedd

Eredeti meggyes piskóta

Azért írom, hogy eredeti, mert nálunk már nagymamám is így sütötte. Található sokféle recept a neten... és én nem mondom, hogy azok rosszak, mert igenis, lehetnek finomak, de az eredeti meggyes piskótába nem kell se vaj, se joghurt, se víz.

Tehát a (számomra) eredeti meggyes piskóta:
magozott meggy (ezt nem tudom meghatározni, a tepsi nagyságától is függ, de egy fél kg-nál biztosan több)
6 tojás
6 evőkanál cukor
6 evőkanál liszt

És az eredetiben ez sem volt, de én szoktam bele rakni még egy fél csomag sütőport, mert akkor biztosan feljön a tészta.

A meggyet kimagvazzük, majd szűrőben félretesszük, hogy kicsit csöpögjön ki a leve.
6 tojás sárgáját kikeverünk 6 evőkanál cukorral, majd a 6 tojás fehérjét habbá verjük, és óvatosan beleforgatjuk a cukros sárgájába. Majd szépen apránként hozzáadunk 6 evőkanál lisztet, és még mindig óvatosan, nagy körmozdulatokkal összekeverjük. (itt szoktam belecsempészni a sütőport is)

A masszát sütőpapírral kibélelt tepsibe öntjük.
(Az eredetiben először bele kell keverni a liszttel megszórt meggyet, és úgy a tepsibe önteni, de én itt is egyszerűsítettem: előbb a massza megy a tepsibe, és utána rápotyogtatom a lisztezett meggyet, de végül is, ez tökmindegy)

180 fokon 35 percig sütjük. (vagyis mindenkinek a sütője szerint)


Itt a példa, szerintem elfért volna még egy kis meggy, de most ennyi volt, és így is hamar elfogyott :-)


2019. június 10., hétfő

Nem szeret minket az a város (?)

Nem mondanám azért az egész napot negatívnak, -nyilván több volt benne a jó, mint a rossz - csak azért valahogy töménynek tűntek a negatív dolgok - mintha nem szeretne minket az a város :-)

AZ A VÁROS, az a szomszéd kis város, alig 30 km-nyire tőlünk ahová évek óta járunk a strandra.

Persze, az emberek az évek alatt felkapták. Jönnek mások is, sokan. Nagyon sokan. Szóval fejlődött a strand. Sokat. De ennek nem mindig lehet örülni... de ezt most hagyjuk. Nekik az a jó, ha van bevétel.

Kezdődött azzal. hogy fizetős lett a parkolás. De ez sem érdekes, nem sok, nem vág földhöz, és legalább van elegendő parkolóhely, még így is, hogy rengetegen jönnek ide.
A strandbelépő is emelkedett, de hát mindenhol emelkednek, és ez még mindig a megfizethető kategória.

A negatív az ott kezdődött, amikor megláttuk a sort a strand pénztáránál. Kilógott az útig, és ott elkanyarodott. Ilyen sor még a legnagyobb kánikulában sem volt. Sőt, a parkoló csak félig volt, tehát közel sem volt annyi ember, mint egy forró nyári nap.  De tényleg. A legzsúfoltabb napokon is max. negyedóra alatt bejutottunk. Mi van itt?
Kiderült, hogy csak az egyik pénztár működik. Mert nincs wifi. Hogy őszinte legyek, nem igazán értem az összefüggést...  Attól még nyithattak volna egy másik pénztárt a készpénzzel fizetőknek, de nem. 1 órát álltunk sorban. Persze, SZÉP kártyával simán fizethettünk.... ennyit a wifiről.

Mindegy, bent voltunk.
Szauna.
Ilyen még nem történt velünk, hogy a kocaszaunások nem engedtek önteni.... Hoppá...
Igazából, nekem nincs bajom a kocaszaunásokkal... ők azok, akik csak melegedni járnak a szaunába, lényegében összetévesztik a száraz gőzzel. Jaj, csak ne legyen pára meg ne legyen forróság. Oké, rendben van, aki nem bírja, és így érzi jól magát, hazsnálja így, elfogadom. De nehogy már, miattuk ne lehessen rendeltetésszerúen használni a szaunát? Eddig is voltak kocaszaunások, nem zavartak senkit, és aki nem bírta az öntést, az kiment. Ez így van rendjén, szerintem. Normális esetben.

De ezek különlegesen egymásra találtak. Az egyik szólt, hogy ne öntsünk, a másik kettő helyeselt, a harmadik meg elkezdte szidni a normál szaunázókat, és megmagyarázta (!) hogy a szaunához nem kell az öntés, mert az csak gőz, és attól nem izzad az ember, csak úgy érzi (!) (biztosan a finnek is hülyék ehhez....)
A többi kocaszaunás meg nagy bőszen bólogatva egyetértett vele. Ha nem a saját fülemmel hallom, el sem hiszem.
Hozzátette még , hogy a sok idióta ide szokott járni a városunkból, de hülyék azok, nem tudnak szaunázni, mert öntenek. (ettől durvább szavakat használt, még jó, hogy nem tudta, hogy mi is onnan jövünk)
Aztán előadta, hogy mindjárt jönnek azok a "barmok" akik önteni szoktak, és tőlük sem lehet majd (szerinte) normálisan szaunázni.(név szerint nevezte meg őket)
A többi ezzel is bőszen helyeselve értett egyet.

Az az igazság, hogy akkor még nem tudtam hogy azok a barmok kifejezés alatt szaunamestereket értette.....  No komment....

Szóval, megvártuk, míg a kocaszaunások elhagyták a szaunát, ez is volt vagy fél óra.

Ezután megéheztünk, és a megszokott lángososhoz mentünk. Hát itt is... oké, hogy itt sütik a (szerintem) legjobb lángost az országban, de soha nem álltunk ennyit sorba. És az emberek nem akartak elfogyni, végig, míg ott voltunk, háromszor annyi ember állt sorba, mint az előző években a legnagyobb tömegben is.
Kivártuk, megkaptuk a lángost. Mondom: nem kaptunk rá sajtot, az lemaradt. Erre a kiszolgáló: -nem kértünk rá. Mondom, dehogynem: nézze, ide is ki van írva, hogy sajtos, tejfeles, zöldséges - 500 Ft. Mi ezt kértük, tejföl nélkül, és ezt is fizettük. Miért kérnénk még pluszban rá sajtot, ha alapból is jár? Na, rakott rá sajtot, de miért kellett ehhez a körítő duma?

Öltöző. 1 db van, üres volt, elfoglaltam. bezártam, ahogy azt kell. Erre kopogtatnak. Majd megint. Benyit, zárva. Hallom: -ja, ez foglalt?  Elmegy. Jön a következő. benyit. Zárva. bekopog. Mondom foglalt. Hallom: -ja? vannak bent? ... Jön a harmadik. Kopog. Benyit. Zárva. ugyanez... és nem értem, ezek nem látják a piros (foglalt) jelzést a kilincs felett? Kifelé jövet lecsekkoltam: ott van. Látható.
Na, mindegy. Csak idegesítő volt kissé ez a folytonos kopogás.

Fagyi. mert itt a belvárosban van egy fagyizó, ahol nagyon finom. De hogy mi ebben a ... városban mindig eltévedünk.... ! Nem értem, pedig nem nagy város, nem is túl bonyolult, de valahogy mégis sikerült megint elkavarnunk. Pedig már van Wazze meg Google is, de nem tudtam a fagyizó nevét, ezért a belvárost jelöltem meg. Hát az egyik körforgalomban valahogy nem a jó kijáraton mentünk ki (tábla nincs) aztán addig kavarogtunk, míg egy ismerős részleghez nem értünk, ahonnan hazafelé szoktunk menni. Na, innen visszafelé meglett az utca, csak éppen egyirányú. A másik végéről :-) De ezt már viszonylag könnyen megtaláltuk.
Fagyi továbbra is finom, csak a gömbök kicsik.
Tálkában kérem, meg is kapom. Igen, de kiskanál nélkül. Úgy kellett kérni, mondta a csaj, hogy itt van, el kell venni. Ja, igen, egy zárt dobozban, amibe lentről nem lehet belelátni, és rá sem volt írva semmi. Most őszintén, olyan nehéz lett volna neki hozzátenni a kiskanalat a tálkához, vagy szólni, hogy onnan vegyek?

Kocsinkkal párhuzamosan parkoltunk, erre jól ránk állt egy nyugdíjas pasi. Előttünk a járdaszegély, mögöttünk meg ő. Az nem zavarja, hogy kapubeállóban állt meg, (ráadásul fel is volt festve az aszfaltra a csíkozás, hogy oda ne álljon senki) nem vette észre, vagy nem érdekelte. Az sem érdekelte, hogy ezen kívül rengeteg parkolóhely volt még, (igaz, onnan gyalogolni kellett volna +10 lépést) És az sem érdekelte, amikor segítettem a páromnak kiállni, hogy neki ne menjen az ő autzójának. Odanézett, látta, hogy nem tudunk kiállni, és elfordult, nem érdekelte, nem jött oda, hogy arrébb álljon. Különösebben nem zavarta a dolog...(végül sikerült kiállni, nem túlzok, fél cm-re kellett megközelíteni az autóját, hogy ki tudjunk fordulni)

Aztán hazaértünk.

Arról már nem is beszélek, hogy a megyehatárig olyan gödrös az út, hogy szégyen, és évek óta így van, megkönnyebbülés átérni a mi "sötét" megyénkbe, ahonnan végre normális, sima út vezet hazáig.

2019. június 7., péntek

Kenyérrecept szépírással

Találtam egy ilyen recept leírást. Úgy kábé 11-12 évvel ezelőtti lehet. Csak feltűnt, hogy milyen szép egyenletesen írtam akkoriban.

Azt hiszem akkoriban ezeket a kenyereket sütöttem.

2019. június 1., szombat

Nikon Wu-1a wifi adapter kicsomagolása

Készítettem egy videót erről a kis wifi adapter kicsomagolásáról, amit a fényképezőmhöz vásároltam.
Magyar nyelven eddig még nem találtam erről videót.

Azért volt szükségem erre, mert amikor utaztunk, várost néztünk, kirándultunk, én a Nikonnal fényképeztem, de ezeket a képeket akkor ott nem tudtam sem átküldeni senkinek, sem kiposztolni. Mindig elő kellett szedni a telefont is, és azzal is elkészíteni a képet, amit meg szerettem volna osztani valakivel. Vagy meg kellett várni, míg hazaérek, összedugni a gépet a számítógéppel, vagy egy kártyaolvasóval, (nem mindig ismerte meg a gépem a fényképezőt... régi már szegényke, na)

Szóval, megoldottam a problémát, és vásároltam egy ilyen kis "bizbaszt" :-)


Ez a kis szerkentyű még arra is jó, hogy telefonon keresztül tudjam vele irányítani a fényképezőgépemet. 
Eredetileg az volt a tervem, hogy ennek a működését is megmutassam, de aztán ezt elvetettem. Egyrészt azért, mert bonyolította a dolgot, hogy a telefonommal vettem fel ezt a videót, tehát kellett volna szereznem valamit a felvételhez, másrészt a telefonom automatikusan az otthoni wifihez kapcsolódott, ami lassította a dolgot. 
Úgyhogy inkább csak leírtam, hogy mire jó.
Amúgy meg azt gondolom, hogy az egy nagyon egyszerű kis alkalmazás, és aki letölti, egyből tudni fogja a használatát.  

És a magyar nyelvű használati útmutatóban is leírnak mindent érthetően.

Tehát ennyi a videó, nézzétek meg, akit érdekel!