Kinézek ma reggel az ablakon, és ezt látom:
És felmerült bennem a kérdés:
VAJON HONNAN VÁGTA KI EZT A SZÉP KIS FÁT AZ AZ IDIÓTA?
(amiről ráadásul a szemetet lefújta a szél...)
Hogy őszinte legyek, én nagyon utálom ezt a népszokást. Amikor iskolába jártam, még nem volt divatban. Csak tanultuk, hogy régen az ifjak állítottak májusfát a kiszemelt lánynak. Igen, régen.... és falun... (nem mindegy!)
Aztán jöttek a majom népművelők, hogy nosza, elevenítsük fel ezt a szép szokást...
Sikerült....
Azóta minden május elsején sajnálom az áldozatul esett szép kis fákat.
Mert ugye a mai ifjaknak egy szép ág nem elég. Fa kell.
De messze van az erdő. Nem baj, itt a park. A fát meg majd pótolják a közteresek. Mire kicsit megnő, újra lesz mit kivágni.
Most őszintén: megéri? Arra az egy napra, amíg nézegeti a kiscsaj, (vagy csajok, mert egy tízemeletesben azért laknak egy kevesen, ki tudja reggel első pillantásra, hogy kinek szánták a sok közül)
Utána meg ott szárad a fa kitudja meddig?
Könyörgöm, nem lehetne újra elfelejteni ezt a gyönyörű népszokást?
Sajnos, nem fényképeztem le, de higgyétek el nekem, hogy május 10-én még ott volt a fa, a földön, ledőlve, kiszáradva, a szalagokat már elfújta róla a szél.... "gyönyörű" látvány volt... :-(
VálaszTörlés