2008. október 15., szerda

Ha rám szakadna...

..mármint a Nemzeti bank. De nem fog, úgyhogy elkezdtem azon gondolkodni, hogy nekem is ki kellene ráncigálni egy bankautomatát a helyéről. Úgyis nagy divat lett ez mostanság, már amennyire a Blikkújságnak hinni lehet.
ÁÁÁ, nem történt semmi extra egyébként, csak annyi, hogy a nagylányom érettségi előtt áll. Azt hiszem, ezt nem kell külön magyaráznom, tudja, aki tudja, hogy alighanem a fodrász-kozmetikus-műkörmös lesz a legkisebb kiadás. Még hogy érettségi! De előtte szalagavató, meg tánc, meg vacsora, meg tabló, meg ballagás, meg bankett, meg minden, mi ezekkel jár. Könyvek, különórák, meg felvételi költségek már nem is számolva. Pedig én tuti nem fogok lagzit rendezni otthon, se disznót vágni, csak mert ballag a kölyök, ezt meg is beszéltük, ráadásul nem is valami felkapott, flancos suliba jár, és amin lehet, spórolunk a szülőkkel összefogva (kinek hol van ismerőse, kedvezménye) de akkor is, eszméletlen kiadással jár ez az utolsó iskolai év. És még csak az elején tartunk!
Szóval, mindezek mellett az én drága egyetlen okos nagylányom kinézett egy főiskolát, Budapesten, ami potom 250 ezer ft félévente, és mindez 6 féléven át. Mondtam is neki, hogy gyermek, hogy állsz te matekból? Számoltál? Ha nem vesznek fel támogatottra, akkor az kapásból havi 50ezer. Plusz a koli, vagy az albérlet, meg utazási költségek, meg a többi..... Ja, és nyelvvizsgája sincs még, pedig lehetne, csak eddig lusta volt rá. Mondtam is neki, hogy miért nem jó neki itt helyben, itt is van fősuli, itt is van olyan szak, szállás, kaja megoldva, ha másoknak jó, neki miért nem, de neki csak Pest. És amit ő a fejébe vesz...tisztára anyja :-))
Na, ezért fohászkodom én a mennyei nagy Nemzeti bankhoz, hogy méltóztassék már rám szakadni, mert különben mehetek automatát cincálni, az pedig mégiscsak férfimunka, vagy mi.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése