Netes barátság

Kaptam egy díjat, vagy nem is tudom, minek nevezzem, Bodzától.  

 Ezt:

Éredekesek ezek a netes barátságok. Van valaki, valahol, akit úgy érzem, elég jól ismerek, tudom, mi történt vele, tudom mit gondol, mi a véleménye, és tudok mindent, amit megoszt velem, (és rajtam kívűl másokkal is), szóval olyan, mintha ezer éve ismerném, holott igazából sosem találkoztunk.

Persze, én akkor nevezném netes barátságnak, hogyha nemcsak egyoldalú, vagyis nemcsak elolvasom, amit írt, hanem reagálok is rá időnként, vagyis ugyanúgy, én is elmondom a véleményemet, gondolataimat.

Nincs túl sok ember a neten, akire ráillene ez a netes barátság jelző. Talán egyedül Bodza az, akinek adnám, de hát vissza mégsem adhatom, és mit csináljak ha mindig ő kapja meg először ezeket a díjakat :-))

Pár éve, amikor még nem volt ennyire "divat" blogot írni, akkor is volt ilyen baráti kapcsolatom, csak akkor még ímélekkel bombáztuk egymást. Mindig volt miről írni, rengeteget leveleztünk egymással, sok-sok képet küldtünk. Amíg mindketten otthon voltunk, gyesen, addig nagyon jól működött ez a kapcsolat. Aztán ő is visszament dolgozni, meg én is találtam munkahelyet, és valahogy meglazult ez a kapcsolat. Nem tudtunk már annyi sok időt szakítani, amennyit igényeltünk volna a hosszú levelekre. Pedig néha hiányzik, a jó humora sok-sok nehéz helyzetben segített.

Aztán voltak a fórumos barátságok, egy városban lakunk, időnként összefutottunk. Jó volt az is, csak valahogy az is addig tartott, amíg a neten is jelen voltunk.

És vannak olyanok, akiket sokáig olvastam, szinte jelen voltam nála, és egyszer csak eltűnt. Vagy elege lett, vagy más néven felbukkant újra, nem tudom, csak sajnáltam.

Azért bízom benne, hogy ahogy voltak, és ahogy most van, a jövőben is lesznek ilyen különleges barátságaim !!!

(Ja, és bocs, hogy ismét én vagyok a zsákutca)