Hááát, lehet, hogy kirúgtam a fogtündért......
Az ott kezdődött, hogy a fiamnak ismét kiesett egy tejfoga. Ugye, ilyenkor este párna alá tesz, reggel lóvét kivesz, mivelhogy éjszaka a fogtündér garázdálkodik. Viszi a fogat, és hagy helyette pénzt.
Most, hétvégén, reggelre eset ki a kis fogacska. Kicsi fiam annak rendje és módja szerint, be is tette a párnája alá. Azzal viszont nem számolt, hogy az anyja megbolygatja majd az ágyat.
Mivel jó idő volt aznap, szépen kivittem az ágyneműt az erkélyre, ki is ráztam szépen sorban mindent. Teljesen elfelejtettem, hogy ott egy fogacska is van. Ill. volt. Utána porszívó... szegény fognak esélye sem volt megmenekülni.
A takarítás közepén egyszer csak jön a gyerek, hogy -Anya! És a fogam? Hova lett?
-Úristen! Akkor esett le, hogy mi a helyzet.
Gyermek kétségbe volt esve: -Most hogy fogja megtalálni a fogtündér?
Hiába mondtam neki, hogy a fogtündér megtalálja majd valahol, nem kell őt félteni, ez a szakmája :-) De nem tudtam meggyőzni.
-Menjünk le, keressük meg - mondta. Vagy keressük a szobában. A porszívó zsákjában....akárhol.
Miután nagy nehezen sikerült meggyőznöm, hogy ennek nem sok értelme van, nagyon aprócska az a fog ahhoz, hogy megtaláljuk, a gyerek végül beletörődve azt mondta:
-Jól van, akkor legalább adj egy százast!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése