2017. július 8., szombat

Nincs szerencsém...

Nincs szerencsém ezekkel sz orvosokkal... igen, még mindig a bursitises nyavalya....

Hét elején elkezdtem keresni egy személyi edzőt, hogy segítségével újra a régiek legyenek az izmaim, ne fejlődjek már visszafelé, ha lehet.
Edzőt találtam is.

Megbeszéltünk mindent, mit szeretnék elérni, és mik a problémáim.
Azt mondta mindenképp első lépés az orvos, hogy tudja, hogy mennyire terhelhető az ízület.

Másnap elmentem a háziorvoshoz, végre rászántam magam, hogy megcsináltassam a tavalyi vérképet, de ahhoz beutaló kell. Meg gondoltam megkérem, hogy küldjön el röntgen vagy UH vizsgálatra, mert még mindig nem tökéletes a csípőm, és járjunk utána mi van ott belül.
Hát persze...
Szabadságon van. Helyettesítés délelőtt volt... meg lesz is... fasza. Nem akarok kiesni a munkából, tehát várnom kell jövő hétig. Mellesleg rengetegen lesznek.

Második lépésként találtam egy ortopéd/sportorvost, be is jelentkeztem, gondoltam jövő héten tud majd fogadni. (maszek) Hát persze...
Ebben a hónapban szabadságon van végig....

Úgyhogy most passz.

Az a baj, hogy nagyon nehezen szánom rá magam, hogy orvoshoz menjek, és végre erőt veszek magamon, akkor meg ez van. Valamiért a jóisten sem akarja, hogy meggyógyuljak, vagy nem tudom, de most megint el vagyok keseredve, mert vesztettem egy hónapot, mellesleg ha táppénzre kellene mennem, most tudnék kiesni a munkából.

Mert hogy minden ezzel kezdődött... hogy dolgoznom kellett menni, és későn kerültem orvoshoz...

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése