2012. november 1., csütörtök

Hosszú hétvége: Egerszalók


2012. október 29-31.

 Igen, ismét Egerszalók volt a cél, mert ez egy olyan hely, ahová többször is vissza kell menni. Ez alkalommal a Saliris Hotel akciós csomagját választottuk, amelyben a szálláshoz kapcsolódva  félpanzió, fürdőhasználat, és masszázs is szerepelt. Mivel Anyukám is velünk tartott, így 3 felnőtt és 1 gyerek részére foglaltunk szállást. A hotel a családi szobát igazolta vissza, amely két egymás melletti, egybe nyíló szoba, és a honlap szerint csak 2 felnőtt, 2 gyerek részére foglalható. Nagyon örültem, hogy ők ezt a megoldást ajánlották számunkra, mivel így együtt voltunk mind a négyen, de mégis külön.

1. nap.

Dél körül érkeztünk, bejelentkeztünk. A Saliris hotel olyan érdekes építésű, hogy a bejárathoz körben, fel kell menni a dombtetőre, így a recepció a 7-ik emeleten található, a szobák az 2-7 emeleten, a fürdő pedig a földszinten. A bejáratnál annyi ideig lehet megállni, amíg bejelentkezünk, utána arrébb kell vinni az autót. Mivel mi kértünk mélygarázs helyet is, így miután beálltunk a fedett parkolóba, az 5-ik emeleten találtuk magunkat. Egyébként folyamatosan érkeztek a vendégek.

A szobáink a 2. emeleten találhatók, nem néznek a sódombra, (az egy kicsivel drágább lett volna) viszont közelebb van a fürdőhöz (földszint). Becuccoltunk, kipakoltunk. A szobában minibár, széf, LCD tv is található, nagyon szép WC-zuhanyzó, és erkély, ahonnan gyönyörű a kilátás. Még sódomb nélkül is.

Átöltöztünk fürdőruhába, felvettük a fürdőköntöst, és lementünk a fürdőbe. (egy jó tanács: Mivel minden szállóvendégnek egyforma, fehér fürdőköntöse van, így nem árt valami színes kendővel, vagy övvel megjelölni, hogy ha letesszük, egyből megtaláljuk)

A fürdőben nagyon sok medence található, kisebbek, nagyobbak, kissé zegzugos elhelyezésben, ezeket fel kell fedezni. Rengeteg dögönyöző, víz alatti bugyorgó, vízmasszázs található, mindig találtunk olyat, amihez odaülhettünk. Gyerekeknek külön van egy jó kis játszó-medencerész, nagyobbacskáknak pedig egy csúszda, és különböző magasságban ugróstég. (B. szerint a csúszda gyengus, az ugrálás tetszett neki)
Ami nekem tetszett, az hogy bentről ki lehetett úszni a külső medencéhez, és onnan rá lehetett látni a sódombra. Sötétedés után gyönyörűen ki volt világítva. Igazán hangulatos volt.

Este várt minket a svédasztalos vacsora. Erre nyugodtan mondhatom, hogy tökéletes volt, bőven volt választék, és nagyon finom ételeket kínáltak. Ha valami elfogyott, rövid időn belül pótolták.

Vacsora után még le lehetett volna menni a fürdőbe, mivel szállóvendégeknek este 10-ig van nyitva, de nem éltünk a lehetőséggel. Pihentünk.

2. nap

Reggel bőséges, finom reggeli várt a megszokott, svédasztalos kivitelben. Úgy bereggeliztünk, hogy muszáj volt sétálni egyet. A recepció bejárata mellől nem lehetett átmenni a sódombhoz, körbe kellett sétálni, ha valaki oda akart jutni. De megérte a sétát, a jó hűvös levegőn. Séta közben elhaladtunk a régi fürdő részen is, ami a lenti parkoló mellett található. Ide sokkal olcsóbb a belépő, két kis medence van, forró vízzel töltve. Ez az, amikor beleülni jó, de onnan kijönni.... Ehhez képest itt is fürödtek egy páran.

Séta után irány a fürdő. Közben bejelentkeztünk az ajándék masszázsra, kaptunk időpontot, hogy mikor menjünk fel az első emeletre, mivel ott vannak a kezelések.

A masszázs kitűnő volt, szinte újjászülettem. Lehetett választani, én illatmasszázst kértem, lazító illattal. Annyira kellemes gyümölcsös illatos olajjal lettem átgyúrva, hogy a masszázs után nem akarózott belemenni a medencébe, nehogy lejöjjön rólam. Még este is éreztem a köntösömön.

Később a szaunavilágot is kipróbáltam. Egy csarnokból körbe-körbe különböző szaunák, aroma- és gőzkabinok nyíltak, plusz egy medence is volt odabent. Persze, a zuhany és merülőmedence mellett. Úgy láttam, volt itt is egy külön, meztelen-szauna rész, amit én kihagytam, mert nem érzem jól magam a fürdőruha nélkül, még a szaunában sem.

Este ismét bőséges vacsora, és utána felmentünk a recepcióhoz. Volt itt egy kisebbfajta vásár és bemutató. Sajtokat, mézet, péksüteményt lehetett kóstolni, vásárolni. Emellett volt ott egy fényképész, akinél korabeli ruhákban lehetett fényképeszkedni, olyan régimódi képeket készített. B-nek megtetszett, kérte, hogy hagy válasszon jelmezt. El is készült a kép, olyan kis múlt századi úrifiú lett belőle.
A wifi is csak itt működött, a recepció szintjén.

Elég későn kerültünk ágyba.

3. nap

Ez már a hazautazás napja, ha koránkelők lennénk, akkor mártózhattunk volna egyet reggeli előtt, de így reggeli után mentünk le a fürdőbe még búcsúzóul egy órácskára. Utána összecuccoltunk, kijelentkeztünk, és elhagytuk Egerszalókot.

Hazafelé útba ejtettük Egerben a Szépasszony völgyét egy kis borkóstolóra, egy kis sétára, majd bekaptunk valamit a plázában, és kora délután elindultunk hazafelé.

2012. október 16., kedd

II. bejegyzés - a freeblog importálásáról

..ami egy kicsit elkeserít.

Szóval, próbáltam importálni a freeblogot, többször is, és nem sikerült. Nem értettem, hogy lehetek ennyire bénaság, azért nem kellene ennek annyira bonyolultnak lennie. Nem értettem, miért fog ki rajtam ez a látszólag egyszerű folyamat.

Keresgéltem a neten, aztán ezt találtam: " a freeblog importja nagyon nem kompatibilis semmi mással, csak saját magával"

Hát, igen. Így már érthető.

Most két lehetőség van. Maradok a freeblogon, és iderakok egy linket, vagy itt folytatom, és az előzményekről rakok egy linket.

Hmmm. Még eldöntöm. (...azért annyira sűrűn nem szoktam írni, hogy sürgős legyen a döntés)

2012. október 4., csütörtök

Fahéjas csiga

Én nem is gondoltam, hogy ez a fahéjas csiga ennyire finom. Elsőre olyan "száraznak" tűnik, pedig egyáltalán nem az.

Olvastam, dicsérték, gondoltam, megkóstoljuk. Bejött.
A tésztája az aszalt gyümölcsös kalács tésztája is egyben: (nagyon jó kis tészta)

2 dl tej
1/2 pohár joghurt
50 dkg liszt
10 dkg cukor
12,5 dkg margarin
1 tojás felverve
2 dkg élesztő
1 kávéskanál só

Bedobom a gépbe, megvárom míg dagaszt, keleszt, majd kb. 1 cm-re nyújtom a tésztát. Megkenem puha (olv.) margarinnal, megszórom fahéjjal, cukorral, feltekerem, és 1,5 cm-es karikákat vágok belőle.
Sütőpapíros tepsibe rakom, és 180 °C-on 20 percig sütöm.

Frissen a legfinomabb!

2012. szeptember 28., péntek

Rakott padlizsán - ahogy én csinálom

Gyerekkoromban nem volt népszerű nálam a padlizsán. Akkoriban csak rántott padlizsánként fogyasztottuk, illetve én nem, mert nekem akkoriban nem ízlett. (azóta meg nem kóstoltam ilyen formában)

Aztán egyszer vettünk padlizsánkrémet. Ízlett.
Ezután készítettünk padlizsánkrémet. Még jobban ízlett.
Grilleztük. Úgy is jó volt.

Ezután elkezdtem keresgélni padlizsán témában. Rátaláltam a muszakára. De ahány receptet olvastam, annyiféleképpen csinálják. Na, ebből kellett összehámoznom a saját verziómat.

Íme a saját recept: (mondhatom fincsi lett, kicsit időigényes, de megéri)

A padlizsánokat kb. 1 cm-es karikára vágtam, és kicsit besóztam, félretettem. Később beraktam a sütőbe, kis olívát öntöttem alá, és 180 °C-on megsütöttem.(3 db kisebb padlizsán)
Közben hámoztam krumplit, azt is karikáztam, és odatettem főzni. (4 db nagyobb krumpli)
Egy nagy vöröshagyma volt otthon, a felét apróra vágtam, és kicsi olajban üvegesre pirítottam. Erre rádobtam egy adag makarónihoz elrakott darált húst, (20-25 dkg), amikor átpirult, sóztam, borsoztam, szórtam rá oregánót, 1 gerezd fokhagymát, és egy paradicsomot. (mindkettőt apróra kockázva)
Emellett készült a mártás is: egy kiskanálnyi margarint felolvasztottam, hozzákevertem 1 púpos e.k lisztet, majd felöntöttem kb. 5 dl tejjel. Sóztam, borsoztam, majd amikor sűrűsödni kezdett, hozzákevertem 1 tojást. A mártást állandóan kavarni kell.
Egy jénait kiolajoztam, alulra raktam egy sor krumplit, rá a megsült padlizsánszeleteket, erre a darált húst, majd a tetejére ismét egy sor krumplit. Az egészet nyakon öntöttem a mártással, a tetejére pedig sajtot reszeltem.
Beraktam a sütőbe, 20 perc, 200 °C

Ez azért nem lett egy óriási adag, mondjuk, olyan kétszemélyes. Eléggé laktató, annak ellenére, hogy elég kevés hús került bele. De sikere volt, és biztos vagyok benne, hogy máskor is rá fogom szánni az időt ennek a kajának az elkészítésére.

(lehet, később lesz kép is, de lemerült az akksi, és mire feltöltődik, addigra rég megesszük a kaját)

2012. szeptember 22., szombat

A legegyszerűbb és legfinomabb fagyi

...csak kevés. Érdemes dupla adaggal készíteni.
A recept a netről van, csak kijegyzeteltem valamikor, kipróbálásra, a forrást már nem tudom. Bocs. (ha valaki felismeri, szóljon, pótolom)
Szóval a recept:

Csokifagyi
1 cs. tejszínhabpor
2 dl tej
2 e.k porcukor
1 e.k kakaó (amin az igazi kakaóport kell érteni, nem pedig a nesquik féleségeket, amit szintén kakaópornak neveznek, de nekem nem az.)
Ennyi. Összekeverjük, majd 1-2 percig elektromos habverő magas fokozatán habosítjuk, és mehet a fagyigépbe.

Eddig ez volt a legfinomabb, legkrémesebb ( és legegyszerűbb) fagyi, amit a gépben készítettünk. Lehet szidni a tejszínhabport, mert mű, meg adalék, stb, de az az igazság, hogy finom, és a vele készült fagyit egyáltalán nem éreztem nehéznek, zsírosnak, ellentétben azzal, amit valódi tejszínhabbal csináltam.

2012. szeptember 11., kedd

Külföldi munka hirdetés - Átverés!

Hová lehet elküldeni az átverős hirdetést?

Az aprod.hu-n hirdettek többféle álláslehetőséget, Ausztriában, Németországban. Fel is volt sorolva, hogy milyen területekre keresnek embereket. A tájékoztatás 2011. szept. 11-én, 16-19-ig volt, Nyíregyházán, a Toldi u. 23. sz. alatt. Az előadásnak az volt a lényege, hogy jelentkezni kellett egy 72 órás, 58000 Ft-os német nyelvtanfolyamra, és ígéret szerint aki ezt elvégzi, azokat előreveszik a listán az álláskeresésnél. Biztosat nem tudnak ígérni. De aki nem végzi el a tanfolyamot, azzal nem foglalkoznak. Állásokról szó sem volt. Csak az elvégzett tanfolyam után fogják megmondani, mik a lehetőségek. (már ha vannak egyáltalán)

Az átverés az, hogy akkor nem állást kellett volna hirdetni, hanem nyelvtanfolyamot későbbi álláslehetőséggel. Mert így a hirdetés tartalma valótlan. Az ember odamegy, potyára. Elcseszi az idejét. (Elcseszik neki a kedves hirdetők) Ha nyelvtanfolyamra akarok járni, akkor nyelviskolába jelentkezem, és nem álláshirdetésre. Arról nem volt szó, ha esetleg valaki tud németül, vagy angliába menne (oda is hirdetnek) akkor mi a helyzet. Ha állásajánlatot vártok, egy lépést se tegyetek! A hirdető profilja: Felnőttképző stúdió (Hát persze. a névből sejteni lehetett volna...)


Egyébként itt van, képként elmentve:

Ha állást keresnél, és ezt olvasnád, elmennél?
Persze, rengetegen elmentek.

Ha hasonló hirdetéssel találkozol, Te ne menj el. Csak abban az esetben, ha nyelvtanfolyamra akarsz járni.

2012. július 16., hétfő

Irigy kutya

Már nagyon sokszor megfogadtam, hogy soha semmit nem fogok kölcsön adni. Nevezzenek irigynek, antiszociálisnak, magánakvalónak, akárminek....nem érdekel, de kölcsön nem adom a cuccaimat. Ha valakinek kell valami, vegye meg magának, netán keressen egy másik madarat...

Aztán persze, mégiscsak megesik a szívem a szerencsétlenen, és odaadom a cuccot. Kölcsön. 
Hogy aztán sose kapjam vissza.
Vagy tönkretéve kapjam vissza. Vagy nekem kelljen könyörögni, utána menni, hogy egyáltalán visszakapjam. A saját cuccomat. Attól, akinek végeredményben én tettem szívességet. Aztán meg legyek hálás, hogy egyáltalán visszakapom. Ha visszakapom...

Nagyon gáz ez az egész hozzáállás. Mármint azé, aki kölcsönkér, aztán pedig sajátjaként használja azt a valamit.

Én nem vagyok ilyen, és ezért nem értem, hogy más miért ilyen mégis. A legjobb könyveim vannak szerteszét, azt sem tudom már, kinél. Mert ő úgy viselkedett nálam, mintha ingyen-könyvtárban lenne. Mert ő elfelejtette, kitől kapta. Mert ő továbbadta.

Egy pár filmem is ki tudja hol van. Egy párat tudok, de sosem kapom vissza. Mert tönkrement. Mert a gyerek 50-szer nézte meg egy nap. Mert odaadta a szomszédnak. Mert ki tudja miért.... Aztán meg csodálkoztak, hogy nem adtam. Ülj le, nézd meg, ha érdekel, de innen el nem viszed. Fura.

Most, miután fél éve könyörgök egy olyan dolog visszakapása miatt, amire rövidesen szükségem lesz, és amiért végül nekem kell elmennem a szomszéd faluba, ha úja használni akarom.... most ismét begurultam, és bekeményítek. Teljesen.

Kölcsön soha, semmit sem. Esetleg olyat, amit örökbe is odaadnék.