Mostanában zajlik ugye ez a „hini” őrület, erről azért nem írnék bővebben, mert tele van vele a net. Tudom, mert gyűjtöttem az infót rendesen, érvek, ellenérvek, hogy kell-e oltás, vagy nem.
Mondjuk, a magam nevében könnyen döntöttem, mivel én még életemben nem voltam influenzás, még akkor sem, amikor még a suliban, 7-en jöttünk be, és ebből 5-en már meggyógyultak. Az osztályból 2-en nem betegedtünk meg. Én még lázas sem szoktam lenni sosem, ha esetleg elkap egy köhögés. (nekem a hangom megy el minden évben néhány napra. Nem tudom, ez rosszabb-e, vagy az influenza, de mindegy)
Szóval, velem nem is volt gond, de ott volt a nehéz döntés: a gyerek. Küldték a papírt az iskolából, nyilatkozzunk, kérjük-e, vagy nem kérjük. Másnapra. Na, ezt a döntést nem volt könnyű meghozni. Mert ki tudja, mivel teszek jót neki? Megterheli a szervezetét az oltóanyag, vagy éppen ezzel teszek jót neki? Kiheveri a betegséget néhány nap alatt, vagy esetleg szövődménye lesz? Ki tudhatja ezt így előre? Kérdeztem ismerősök, (szakemberek) véleményét, és összevetettem az oltás mellett, és ellen szóló érveket. Végül megkérdeztem a gyereket is. Kiderült, hogy meglepően jól tájékozódott a témáról, egész jól elbeszélgettünk. Majd megkérdezte, hogy a „döglött” vírus, ami az oltásban van, nem fog-e feléledni, ha beadják. Mivel ez nem valószínű, így azt mondta, hogy ő inkább szeretné megkapni az oltást, mert nem akar beteg lenni. Meg azt is mondta, hogy egy szúrást kibír. Így hát eldőlt a kérdés.
Mégiscsak könnyebb így, ha ő is tudja, hogy mit miért kap, és bele is egyezik, nem pedig csak utasítják, hogy ez van és kész.
Tegnap megkapták az oltást. Az osztályból csak 4 gyereknek kérték, ami elég alacsony szám, de hát ez van.
Otthon kérdeztem, hogy mi a helyzet. Azt mondta, hogy kicsit kellemetlen volt, de már nem fáj. Elmesélte, hogy a doktor néni megkérdezte tőle, hogy beadhatja-e neki az oltást, és ő azt mondta, hogy igen. Utána pedig megdicsérték, hogy milyen ügyes. (bár azért megfordult a fejemben, hogy egy ilyen kérdés után a doktor néni vajon mit lép, ha nemet mond neki a gyerek,… J)
Oltás utáni jelentés:
Tehát a karja nem fájt, és egyébként sem lehetett észrevenni, hogy bármi baja lenne, se hőemelkedés, se fejfájás, se semmi. Egyszer játék közben nekidőlt az ágy támlájának, akkor szólt, hogy így azért kicsit fáj az oltás helye, ahogy nekidől, de egyébként semmi.
Az apja is jött haza, beparázva, hogy a munkatársai mondták, hogy be fog lázasodni a gyerek, meg izomfájdalma lesz, meg minden, hát innen üzenem nekik, hogy semmi, de semmi baja nem volt a gyereknek. Még éjszaka sem.
És amikor a tv-ben volt a híradóban, hogy iskolát, óvodát zártak be, meg terjed a vírus, az én gyerekem közölte, hogy: -Most már jöhet! Én felkészültem ellene!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése