Az a helyzet, hogy közel másfél év kínlódás után, még mindig nem vagyok 100 %-os, de mondjuk a mindennapi életben már nem gond a mozgás. Jó, érzem még, pl. amikor szilveszterkor felmentünk a városba gyalog, ( kb. 2 km) akkor még odafelé nem is, de visszafelé már éreztem, hogy sok lesz. Görcsölt az izmom, de aztán kipihentem. Ezért is írtam a címben, hogy maradvány. Mert már egész jó, de mégsem teljesen oké.
Ja, és vettem egy Flexagil-t, amiben egyáltalán nem hittem, hogy használna, de valahogy mégiscsak használt. Meglepően jól hatott.
Úgyhogy január elején elkezdtem egy kettlebel edzést.
Az első edzés ingyenes volt, így ki tudtam próbálni, hogy egyáltalán bírom-e. És bírtam. Engem is meglepett, de egyáltalán nem éreztem, hogy bármi baj lenne a csípőmnél, pedig 12 kg-os súllyal kezdtem. Izomláz az volt rendesen :-) -ugye a hosszú kihagyás... - de csípőfájdalom nem volt, illetve rosszabb nem lett. Tehát belevágtam.
Mivel az edzésen se futás, se ugrálás nincs, ezért gondoltam azt, hogy megfelelő lesz nekem.
Eddig bevált.
Súlyokat emelgetünk, cipelünk, lóbálunk :-) és e mellé plank. (ez az, amikor tartod magad könyök fekvőtámaszban, minél tovább)
Úgy tervezem, hogy ha nem lesz semmi rosszabb, akkor márciusban óvatosan elkezdem a futást is.
Mert ugye a Spartan-ra valahogy mégiscsak fel kell(ene) készülni.
AROOOO!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése