Korábban mindig az üzletekben kapható csokis-ablakos adventi naptárat vásároltuk a fiamnak. Amíg kicsi volt, tökéletes megoldás volt. Tavalyelőtt azonban kijelentette, hogy ő már nem kér ilyen gyerekes csokisat, tehát kénytelen voltam kitalálni valami mást. (Vagy befejezni az adventi naptározást, de akkor hová lesz az ünnepvárás öröme... ez jár a nagyoknak is, vagy nem?)
Tavaly sikerült olcsón vásárolnom egy csillagos apró facsipeszes füzért, amire bármit fel lehet akasztgatni. A tavalyi adventi naptárunk nagyon egyszerű volt, szaloncukrokat csipeszeltem fel.
Így nézett ki:
Jó volt, célnak megfelelt, de az idén valami különlegesebbet szerettem volna.
Mondjuk, ilyet:
Ehhez először is kerestem a neten 24 db idézetet, mondást, jópofát, vicceset, amolyan "napi bölcsességek" félét. Kerestem hozzájuk háttérképet, és megszerkesztettem a kártyákat. Kinyomtattam kártyapapírra, majd feldaraboltam.
(a kártyák nyomtatható változata letölthető innen. Figyelem: Csak saját használatra, és előre szólok, hogy a képeket a netről szedtem le, a Google keresővel, vízjelek előfordulnak benne, csak az használja, akit ez nem zavar!)
Majd vásároltam egy tekercs fényes csomagolópapírt. Azért választottam fényeset, mert ezen nem látszik olyan feltűnően a cellux, de egyébként bármilyen csomagolópapírból, vagy krepp papírból elkészíthető.
Kb. 18x18 cm-es négyzeteket vágtam, így adott ki a csomagolópapír szélessége 4 db-ot.
Aztán a négyzeteket félbe hajtottam, majd az alján, és az oldalán egy kb. fél centit visszahajtottam, amit cellux-szal rögzítettem:
Ilyen kis tasakokat készítettem, pontosan 24 db-ot:
Vásároltam az Aldiban egy ilyen dobozos csokit, pont akciós 12.02-ig.. . Ez 7 féle ízesítésű csokit tartalmaz, és bőven volt benne 24 db apró csomagolt csoki. Még nekem is maradt néhány db a jó munkámért cserébe :-)
Szétosztottam, minden zacskóba ment egy kártya, egy csoki:
Beleraktam a kis zacsikba, és bekötöttem a száját. Ilyenek lettek:
Beleraktam a kis zacsikba, és bekötöttem a száját. Ilyenek lettek:
Nem volt más teendőm, mint felcsipeszelni sorban a csillagos füzérre, és felakasztani a szokásos helyére. Nagyfiam, ha hazajön az iskolából, máris leszedheti az első napi meglepetését.
Remélem, tetszeni fog neki, és meg lesz elégedve velem :-)
Lehet, hogy az idén már kicsit késő nekiállni megcsinálni, de jövőre is lesz Advent, és bízom benne, hogy egy, a későbbiekben is jól hasznosítható ötletet adtam.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése