Okos ember volt, aki kitalálta ezt a múzeumok éjszakáját. Gondolkodtam, hogy vajon miért van ennek ekkora sikere? Én szeretek múzeumokba járni egyébként is, de ez az éjszakai múzeumozás ez valahogy sokkal jobb hangulatban telik. Lehet, a körített programok, a zene, de az is lehet, hogy teljesen más úgy múzeumozni, hogy sokan vannak.
Igen, én egy kicsit hülyén érzem magam, hogyha az adott terem kong az üreségtől, és a teremőr néni, vagy bácsi jobb híján engem les. Ez zavar, és visszafogottá tesz. De amikor többen vannak ott rajtam kívűl, akkor ez a zavaró érzés eltűnik, valahogy beleépülök a tömegbe. Azonkívűl érdekes belehallgatni, hogy más ember mit lát az adott kiállítási tárgyon, mit vesz észre rajta, amit esetleg én nem. Ugye ezeket a beszélgetéseket akaratlanul is hallani lehet. csak túl nagy tömeg ne legyen, mert az egyenesen idegesítő, hogy nem lehet hozzáférni semmihez. Itt is legjobb az arany középút.
A mi múzeumunk tavaly még nem vett részt ebben a programban, mert éppen felújítás alatt volt. Az idén viszont várta az éjszakázni vágyókat. Előtte már délutántól különféle programok voltak a parkban, és az udvari színpadon is. rengeteg ember eljött, nagyon sok ismerőssel találkoztam, és ami még jobb, nagyon sok gyereket is elhoztak. Az én fiam se maradt otthon, ő is nagyon élvezte az egészet. Egyrészt ugye, hogy nem kellett este lefeküdnie, másrészt meg maga a múzeum is érdekes volt. Azt kérte, hogy menjünk majd el máskor is.
Ennek pedig semmi akadálya.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése