Otthon nekem kellett átkötözni a sebet.
Hát, én amikor megláttam.... majdnem elsírtam magam. Rémesen néztem ki. Még annál is rémesebben...
Először is, úgy néztem ki, mint akinek behúztak egy nagyot. A műtött oldalamon a szemem alatti rész tiszta sötétbordó volt. Picit be is volt dagadva a szemem körül. Aztán a seb körül tiszta piros volt, és ugye ott volt még a sötét színű cérna, amivel össze volt varrva. Az orrom pedig nyomott, és ferde volt.
Mondom, úgy néztem ki, mint akit jól összevertek. És nagyon meg voltam ijedve, hogy ez így marad. Mármint az orrom ferdesége, mert azt tudtam, hogy a seb az begyógyul előbb vagy utóbb. De ez így akkor is nagyon ijesztő látvány volt.
Elkezdtem keresni plasztikai sebészt, hogy hátha vissza tudja majd állítani az orrom, és számba vettem az anyagiakat, hogy egyáltalán ki tudom-e fizetni mindezt.
Amúgy a kötözéssel kapcsolatban csak annyit jegyzek meg, hogy nagyon jó minőségű sebkötöző anyagokat lehet már kapni, nem is gondoltam volna. Pl. géz és mull lap helyett a Mesoft lapot vettem, ami nem ragad bele a sebbe, ragtapasznak meg a Mefix szalagot, ez könnyű, vékony, és nem hagy ragasztónyomot a bőrön. Na jó, ez itt a reklám helye :-D
Szóval, nem voltak túl boldog napjaim, egyfolytában az kattogott bennem, hogy akkor most hogy fogok kinézni???? Hogy megyek így emberek közé? Ilyen ferde, nyomi pofával?
A sebről csak annyit, hogy orvosi szempontból igazán szépen néz ki, szó se róla. Egy rossz szavam nem lehet.
Szóval a seb maga, az gyönyörű szép. Na de én?
Nincs mit szépíteni, úgy néztem ki, mint egy nyomi...
Egy összevert nyomi.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése