Az idén otthon töltöttük a szilvesztert. Valahogy így alakult.
Hogy őszinte legyek, nem is igazán vágytam most házibuliba. Volt egy régi, összeszokott társaságunk, mindig nagyon jó bulikat szerveztünk. Igen ám, de...
Az évek során valahogy egyre több lett a bulikban az idegen arc. Valahogy elterjedt, hogy ez jó buli, és akkor ez is meghívta az ismerősét, meg az is, sőt, az ismerős is hívta az ismerősét...és a lakás pedig nem lett nagyobb.
Tavaly már kezdett nem tetszeni, hogy a társaság több mint felét nem is ismerem. Táncolni csak szűken lehetett, mert sokan voltunk, a konyhában a kajához nem lehetett hozzáférni, mert körbeülték, a poharat nem lehetett hova letenni, az egyik szoba átvedlett kabáttárolóvá...mindenhol csak ember, ember... Mindig volt egy tv-szoba is, az olyanoknak, mint pl. az én párom is, akiket érdekelt a kabaré, vagy más tv műsor. Nos, az utóbbi években ebbe a tv-szobába betelepedett (vagy inkább beheveredett) egy-egy párocska, és egész este ott nyalták-falták egymást. Csak tudnám, hogy akkor minek jöttek buliba, miért nem maradtak otthon.
Délután készítsek valami kaját, mert ezek a bulik olyanok, hogy mindenki visz valamit, enni-inni, és az asztal roskadozik a finomabbnál finomabb kajáktól. Ez sokáig nagyon jól működött. Megvoltak a megszokott, és hiányozhatatlan kaják, (többek közt én sem mehettem házi baileys nélkül) :-))Csakhogy egyes, számomra ismeretlen emberek eljöttek üres kézzel, bulizni, persze, ettek-ittak, mulattak. Engem ez kissé zavart. Potyalesés. Meg az is, ugyanúgy zavart, hogy ha indultak haza, vitték magukkal a hozott ital maradékát, vagy a bontatlan rágcsálnivalót. Ez meg annyira kicsinyes. Nem megérdemelné a házigazda, hogy otthagyjuk neki? (Na, ezt sem a régi társaság követte el.)
Szóval, őszintén szólva semmi kedvem nem volt a kedves ismerősök mellett vadidegen emberekkel együtt köszönteni az új évet, meg jópofizni, meg puszi-puszi éjfélkor, közben meg azt sem tudom, ki az.
Elszaladt nagyon ez a régi jó buli, és nem éppen jó irányba. Úgyhogy döntöttem, bocs, de mi az idén pizsamapartit tartunk. :-))
Így utólag, azt mondom, jól döntöttem.
Így otthon hármasban (mert nagylány az ő baráti körével bulizott) kényelmesen, elterülve néztük a tv-t, jókat nevettünk, éjfélkor pezsgőt bontottunk, és utánna az ablakból néztük a tüzijátékot. Jó volt.
Nem kellett buli után felöltözni, hidegben hazajönni, időnként havas, jeges úton, arról nem is beszélve, hogy ilyenkor egyikünk nem ihatott, csak kölyökpezsgőt.
És nem utolsósorban a konfettit sem hurcoltuk haza a buliból, hű, de mérges voltam, amikor néha még húsvétkor is találtam kis apró konfetti pöttyöket.
Úgyhogy BÚÉK 2009!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése