Később is megmaradt a barátság, amikor már mindketten dolgoztunk, mindig leírta nekem a beosztását, sokszor mentem elé a munka után, elkísértem a városba, a buszmegállóhoz, és tudtunk addig beszélgetni.
Aztán az történt, hogy az egyik munkatársam rámozdult a barátnőmre. Eleinte csak mindig a közelünkben volt, aztán már akkor is megtalálta, amikor én nem voltam ott.
A barátnőm mindent elmesélt nekem, én pedig elmondtam neki első percben, hogy vigyázzon ezzel a pasival, mert az igaz, hogy jól néz ki, meg lehengerlő a stílusa, de egyrészt van felesége, másrészt meg minden nőt meg akar kapni, tehát szerintem őt is csak addig fogja fűzni, amíg meg nem kapja.
De a barátnőmnek tetszett a pasi, és imponált neki az is, hogy ennyire jár utána. És sajnos, elhitte a süket dumát, mert meg volt győződve róla, hogy ő kicsivel többet jelent a pasinak, mint puszta szex. Onnantól kezdve, ez csak volt a téma.
Aztán előjött a nagy kérdés a barátnőmtől, hogy most mit csináljon, mert ő még szűz volt, és feküdjön le ezzel a pasival, akiért annyira odáig volt, vagy tartogassa a szüzességét a házasságig.
Én meg azt mondtam neki, hogy ne a szüzességgel foglalkozzon, mert egyelőre még vőlegénye sincs, és ki tudja, mikor lesz, ha lesz egyáltalán (ki lát a jövőbe)…, hanem azt döntse el, hogy tényleg annyira vonzó számára ez a pasi, akivel tudja, hogy nincs jövője, csak szex, és tényleg annyira akarja ezt, vagy nem. És döntse el, hogy a szüzesség a fontosabb neki, vagy a szex.
És ha annyira akarja, akkor tegye meg, ha pedig nem akarja, akkor építse le a pasit egyszer és mindenkorra. Felnőtt nő, el tudja dönteni, mire van szüksége, tehát döntse el.
(az igazsághoz tartozik, hogy kicsit untam már az állandó nyafogást, hogy akkor ő lefeküdjön-e vele, vagy nem, és mit fog megbánni, azt, hogy megtette, vagy azt, hogy nem tette meg. Én elmondtam a véleményemet, de dönteni nem tudok helyette)
Aztán persze, lefeküdt vele. Nem is volt ezzel baj, elmesélte, utána már nem annyira volt téma, talán annyira nagy élmény se volt neki, arra meg nem is emlékszem már, hogy a pasi képben volt még egy darabig, vagy rögtön felszívódott.. . de mindegy, ment minden tovább a régiben.
Nem sokkal utána a barátnőm összejött egy sráccal a faluból, aki később a férje lett. Még csak együtt jártak, amikor elmesélte neki ezt az esetet, hogy ő miért nem szűz. (Mondjuk, nem nagyon értettem, hogy miért kellett elmondani, nem volt már tini a csaj, és előtte is járt valakivel, akit ez a srác is ismert, tehát benne volt a lehetőség, hogy volt már szexuális kapcsolata, elintézhette volna ennyivel is, de nem. Ő elmesélte ezt az egész sztorit.)
És valahogy úgy jött ki az egész, hogy én vagyok a hibás, mert én beszéltem rá, hogy feküdjön le azzal a pasival, aki nem akart tőle semmi mást a szexen kívül. Onnantól kezdve én voltam a szemétláda, és amikor mentem a barátnőm elé a munkahelyre, akkor jött a srác is elé, de nem szólt egy szót sem az egész úton, és úgy nézett rám, mint a véres ingre… persze, mi sem tudtunk úgy beszélgetni.
A srác szerint én voltam a hibás azért, hogy nem kapott szűz nőt, sajnos, a barátnőm is ezen a véleményen volt, és nekem állt, hogy miért beszéltem rá, hogy tegye meg, és ő ezt már mennyire megbánta.
Mondtam neki, hogy sajnálom, de én nem beszéltelek rá semmire, odáig voltál érte, ezt akartad, azt hittem, el tudod dönteni, hogy mit akarsz, de ezek szerint nem, de nehogy már én legyek a hibás.
Aztán el is maradoztam tőle, beszélgetni nem tudtam vele, mert a vőlegénye őrizte, ő pedig nem keresett, így szépen véget is ért a nagy barátságunk.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése